A vezetői közgazdaságtan alapjai közé tartozik a matematikai és statisztikai egyenletek alkalmazása a vezetőknek a korlátozott erőforrás optimalizálására és a korábbi döntésekből származó adatok felhasználására a jövőbeli döntések előrejelzésére. A klasszikus példa az ügyfélvásárlási szokásokkal és viselkedési mintákkal kapcsolatos adatok elemzése, hogy megjósolhassuk, mit vásárolnak a vásárlók a jövőben. Ennek eléréséhez a vezetői közgazdaságtan számos gazdasági fogalmat, eszközt és technikát alkalmaz a döntéshozatali folyamatban. Ide tartoznak a cég elmélete, a fogyasztói magatartás és a piaci struktúra és az árképzés.
A cég elmélete
A vezetői közgazdaságtan egyik koncepciója a cég elmélete, amely a cég elsődleges profitmotívumával foglalkozik. Minden döntés célja a nyereség megteremtése. Természetesen, hogy nyereséget nyújtson, a cégnek olyan terméket vagy szolgáltatást kell nyújtania, amelyet a fogyasztók vásárolni akarnak, jól kezelik a munkavállalókat, kielégítik a részvényesek igényeit és megfelelnek a társadalom igényeinek, mint például a környezetvédelmi szempontok. Ezek közül néhány versengő aggodalomra ad okot, mint például, hogy a környezetvédelmi szempontok hogyan csökkenthetik a termelési célokat. Tehát ennek az elméletnek megfelelően a cégnek mérlegelnie kell az előnyöket és hátrányokat, és meg kell találnia az optimális megoldást.
A fogyasztói magatartás elmélete
A fogyasztói magatartás elmélete magában foglalja a fogyasztói vásárlási szokásokat. Számos tényező táplálja ezt az elméletet, mint például a jövedelem, a demográfia és a társadalmi-gazdasági kérdések. Míg a cég célja a nyereség maximalizálása, a fogyasztók elsődleges célja, hogy maximalizálja az elégedettség hasznosságát, például a minimális mennyiségű áru maximális mennyiségének megvásárlását és fogyasztását.
A piaci struktúra / árképzés elmélete
Amikor a vállalatok a nyereség maximalizálására törekszenek, figyelembe kell venniük a versenyképes piaci struktúrát. Négy alapvető piaci struktúra létezik: tökéletes verseny, monopolisztikus verseny, oligopólium és monopólium. Mindegyik meghatározza az adott piacon fennálló verseny szintjét. A verseny hatással van az árképzésre, és a nyereségvállalatok összege a piacra lépéssel járhat.
Vezetői gazdaságelmélet alkalmazása
Ezeket az elméleteket és a közgazdászok által ezeken alapuló formulációkat felhasználva a vezetői közgazdaságtan bármely iparágon belül alkalmazható. A vállalatok saját vevői vásárlási szokásaikat és viselkedési adatait integrálhatják az alkalmazandó formulációba, és hasznos döntési eredményeket kaphatnak. Az eredmények segíthetik a döntéshozókat, hogy meghatározzák a szűkös erőforrások legoptimálisabb elosztását a pénzügyekben, a marketingben, a készletgazdálkodásban és a termelésben.
Walmart Supply Chain példa
A Walmart egy nagyon kifinomult ellátási lánccal rendelkezik, ahol a vezetőknek több ezer beszállítóval kapcsolatos vásárlási döntéseket kell hozniuk, és a döntési változók helyenként változhatnak. Ez az erőforrás-probléma elosztása, amelyet a vállalatnak naponta kell kezelnie és megoldania, és a vezetői közgazdasági koncepciók és az analitikai eszközök kritikus szerepet játszanak.
A probléma megoldásához a Walmart minden alkalommal összegyűjti az adatokat, amikor az ügyfél a kiskereskedelmi számlálón ellenőrzi. Ezeket az adatokat a vásárlói szokások és a viselkedési minták meghatározására használja. Ezeket az adatokat az optimalizálási, statisztikai és előrejelzési modellekhez vezetik a vezetői közgazdaságtanhoz, és az eredményeket a beszerzési menedzserek használják, hogy meghatározzák, hogy mennyi készletet vásároljon helyenként. Ezen túlmenően a vezetők az eredményeket optimalizálhatják és előrejelezhetik pontosan, mikor kell a raktárkészletet a raktárban ülő leltár mennyiségének minimalizálása érdekében megtakarítani, ezáltal megtakarítva a készletköltségeket.
