A globalizáció, vagy a világgazdaság közös, világméretű terjeszkedése népszerűen vitatott téma a közgazdászok körében. A globalizáció támogatói azt mondják, hogy új lehetőségeket teremt mindenki számára, míg a globalizáció elleni csoportok azt sugallják, hogy károsítja a világ népességének többségét. Az egyik globalizációellenes lobbista, Immanuel Wallerstein is azt sugallja, hogy a világ a gazdasági kudarc szélén áll.
Immanuel Wallerstein
A kiadás időpontjában Immanuel Wallerstein nyugdíjas professzor és szakértő a világ ügyeiben. Tudományos karrierjét a Columbia Egyetemen kezdte, ahol Bachelor of Arts, Master of Arts, Ph.D. 1951-ben, 1954-ben és 1959-ben. Ph.D., Wallerstein 1976-ig a McGill Egyetemen tanult Kanadában. Később a Binghamton Egyetemen tanított, amíg 1999-ben nyugdíjba nem lépett. A Binghamton Egyetemen a Fernand Braudel Közgazdaságtudományi Központ vezetője volt.
Globalizáció
Wallerstein professzionális munkájának nagy része a globalizáció eszméje körül forog. A globalizáció lényegében a világpiacok és a vállalkozások közötti kapcsolatok növelésének folyamata. A globalizáció mértéke drámai mértékben nőtt a 21. században az internet széles körű használata és a távközlési infrastruktúra növekedése miatt. Bár a globalizáció több üzleti lehetőséget teremt, növelheti a versenyt, ami végső soron sértheti a versengő gazdaságokat.
Világrendszer
Wallerstein munkájának többsége a világrendszerre összpontosít. Wallerstein úgy véli, hogy a világrendszert a mag, a periféria és a félperiféria alkotja. A mag a domináns gazdasági hatalom, az Egyesült Államok. A periféria nyersanyagokat biztosít a maghoz, és a mag drága termékeire támaszkodik. A fél-perifériát kihasználja a mag, mint a periféria, és a maghoz hasonlóan kihasználja a perifériát. A világrendszer már 1500 AD-tól származhatott az új technológiai fejlesztések és a feudalizmus okozta frusztrációk következtében. Az új kereskedelmi útvonalak lehetővé tették az európai hatalmaknak, hogy kiterjesszék gazdasági lehetőségeiket a világ minden sarkára, amíg Wallerstein azt állítja, hogy a globalizáció elérte a korlátot a 20. században, mivel a kapitalizmus végre elérte a világ minden részét.
Wallerstein elmélete
Wallersteinnek két fő hiedelme van. Úgy véli, hogy a kapitalizmus kedvez a magnak, és elriasztja a félperiféria és a periféria növekedését. Úgy véli továbbá, hogy a jövőbeni gazdasági összehúzódások legyőzhetetlenek lesznek. A múltban a recessziókat a további globális terjeszkedés küzdte, amit Wallerstein most már mondhat. Ha nem történik változás, Wallerstein szerint a kapitalizmus végül kudarcot vall.
