A kelet-karibi államok szervezete (OECS) egy 1981-ben létrehozott nemzetközi kormányzati szervezet, amely fokozza a jogi és emberi jogok védelmét, a jó kormányzás támogatását az országok között, és elősegíti a kelet-karibi államok függőségeit. A természeti katasztrófák, például a hurrikán körülményei között felelősséget és felelősséget vállal. 2011-től az OECS-nek kilenc tagja volt: Antigua, Barbuda, Brit Virgin-szigetek, Saint Vincent, Grenadine-szigetek, Anguilla, Saint Lucia, Montserrat és Dominika. Az OECS kialakulása és létezése jó fejlődési utat jelentett a tagállamok számára, bár megvan a hátrányai.
Kormányzás
Az OECS egyik lényeges jellemzője, hogy hogyan válik elszámoltathatóvá a tagállamok polgárai felé. Az OECS-hatóság irányító testületét az OECS-tagországok hozták létre, és a legmagasabb döntéshozó szerv. Az OECS Hatóság a tagállamok kormányainak vezetőiből áll, hogy ösztönözze a közösség részvételét és irányítását. Biztosítja, hogy a tagállamoknak lehetőségük legyen részt venni az OECS folyamatos értékelésében.
Külkapcsolati
Az OECS integrációja maximalizálja az előnyöket az OECS területeken. Az OECS-országoknak egységes kereskedelmi politikájuk van, amely a Karib-térség közösségi (CARRICOM) regionális tárgyalási gépei közé tartozik. Az OECS integrációja regionális szabályozási keretet és stabil pénzügyi régiót fejlesztett ki, hogy ösztönözze a regionális projektek költségmegosztását, például a banki és a pénzügyi szektor közös felügyeletét. Emellett a technikai szakértelem összegyűjtésével és a tagállamok pénzügyi és tőkepiacainak közös fejlesztésével is járult hozzá.
Pénzügyi zavar
A globális gazdasági zűrzavar a legtöbb szegény országot érintette, köztük a Karib-térség kis szigeteit. A 2007-től 2009-ig terjedő globális gazdasági akadályokat követően az OECS-nek gyenge gazdasági növekedése volt, 2010-ben átlagosan csupán 0,4% volt. Ezért függ az idegenforgalmi átutalásoktól, szoros gazdasági kapcsolatoktól, az egyetemes kereskedelemhez és a pénzügyi áramlásokhoz való nyitottságtól, amelyek egyszer erősségeik fokozatosan gyengeségeikké váltak, és rontották a globális válság átadásával szembeni sebezhetőségüket.
A természeti katasztrófák
Az OECS-tagállamok érzékenyek a természeti katasztrófákra. A Világbank szerint 2010-től az OECS-országok a katasztrófák száma szerint a világon a leginkább sérülékeny országok közé tartoztak egy lakosságonként és területenként. 2008 óta az OECS kapacitása a növekvő katasztrófák kezelésére megakadályozta a korlátozott erőforrásokat, a külföldi közvetlen befektetések (FDI) csökkenését, az idegenforgalmi bevételeket és az összes OECS-ország pénzátutalását. A szervezett struktúra és a hatások megfékezésére irányuló politikák hiánya az OECS-országokat sújtotta.
