A külső és a belső adósság egyszerű megkülönböztetése az, hogy az előbbi a külföldi bankok tartozását jelenti, míg az utóbbi a belföldi bankok tartozását jelenti. Ez azonban túl egyszerűnek bizonyulhat. A globalizáció egy integrált világgazdasághoz vezetett, ahol jobb vagy rosszabbá váltak a „belső” és a „külső” különbségek. A két adósságforma közötti különbségek még mindig fennállnak, de szorosan integrálódtak.
Külső adósság
Amikor egy ország hitelintézet külföldön vesz részt, az adósságot „külsőnek” tekintik. Pontosabban, a külső adósság akkor áll fenn, amikor az adósságot külföldi pénznemben kötik. Ez a megkülönböztetés lehetővé teszi a latin-amerikai bankok számára, hogy például a helyi pénznemben pénzt kölcsönözzenek.
Belső adósság
A helyi pénznemben a helyi tulajdonban lévő bankok tartozása „belső” adósság. A Brazíliában tevékenykedő külföldi bankok az államháztartást a Realsban adják, ami „belső” adósságnak is tekinthető. A globalizáció korában a fő különbség a külföldi kamatlábakkal szembeni sebezhetőség. Általánosságban elmondható, hogy a belső adósság alapvetően mentes a nemzetközi vagy más külföldi árfolyamok változásaival szemben. A brazil valutát, a Realot, a helyi bankok ellenőrzik. A kínai jüan az állam irányítása alatt áll. Ezért, ha a helyi árak alacsonyak, akkor a belső adósság növekedni fog. Ha magasak, és a külföldi árfolyamok alacsonyabbak, a külső adósság növekedni fog.
Az adósság integrálása
Általánosságban elmondható, hogy a kétféle adósságtípus között szoros összefüggés van, amely gyakran megkülönbözteti egymástól. Michael Carlberg fejlesztési közgazdász azt állítja, hogy egyértelmű a kapcsolat a külső adósság és a magas belföldi árak között. A magas belföldi árfolyamok ösztönzik a külföldi hitelfelvételt, ezért a külső adósság növekszik. Az alacsonyabb belföldi árak ösztönzik a helyi hitelfelvételt, és ezáltal a helyi beruházásokat. A nyereség itt az, hogy az alacsony belföldi adósság egy exportáló stratégiához vezet, míg a magas adósság az importáló stratégiához vezet. Ezért a belső adósság fizetési mérleggel kapcsolatos kérdésekhez vezet, és fordítva. Az alacsony adósság azt jelenti, hogy az ország exporton keresztül kemény valutát szerez, mivel több pénz áll rendelkezésre a hazai ipar finanszírozására. A magas adósság azt jelenti, hogy az országnak szükséges tételeket kell importálnia, mivel az adósságszolgálat miatt kevesebb pénz áll rendelkezésre. Ezért a magas belföldi adósság lefelé irányuló spirál. Ha ez a kapcsolat igaz, akkor a belső és a külső adósság megkülönböztetése nagyrészt szemantika, hiszen mindkét típusú adósság kölcsönösen kapcsolódik egymáshoz.
Az adósság jelentősége
A devizában kötött adósságok gyakran azt jelentik, hogy a helyi kamatlábak magasak. A külföldi adósság azt is jelenti, hogy a hitelfelvevő a külföldi hatalmak ellen küzd, mivel a külföldi kamatok közvetlenül befolyásolják a hitelfelvevő gazdaságát. A belső hitelfelvétel azt jelenti, hogy az ország nagyobb mértékben tartja fenn gazdasági szuverenitását. A belső és a külső adósság közötti különbség csak abban az értelemben fontos, hogy az adósság megkötésének pénzneme a fő változó. A helyi bankok és a kormányok számára könnyebb a helyi pénznem ellenőrzése, mint a külföldi pénznem.
