Történelmileg a nemzetek más országokból behozott árukra vonatkozó tarifák kivetésével igyekeztek megvédeni a hazai iparágakat a külföldi versenyektől. Az 1970-es évek óta a globális trend a nemzetek közötti szabad kereskedelem felé irányult. Emiatt a világméretű tarifák drámaian csökkentek. Ugyanakkor számos nem tarifális korlát nőtt, mivel az iparágak világszerte továbbra is védelmet kérnek a külföldi versenytársaktól.
Azonosítás
A nem tarifális akadályok a tarifák kivételével számos olyan intézkedésre vonatkoznak, amelyeket a kormányok az importált áruk korlátozására alkalmaznak. Gyakran bürokratikus jellegű, hogy a nem ártalmas akadályok célja az importált termékek árának emelése, hogy azok kevésbé vonzóak legyenek a fogyasztók számára, vagy korlátozzák azok hozzáférhetőségét az ugyanazon áruk belföldön gyártott változatai javára. Bár a nem vámjellegű akadályok többsége sérti a Kereskedelmi Világszervezet szabályait, használatuk egyre növekszik.
Történelem
Egy John C. Beghin által készített Iowa Állami Egyetem munkadokumentuma szerint 1980 óta a világkereskedelmi tarifák a Kereskedelmi Világszervezet és annak elődje, az Általános Vám- és Kereskedelmi Megállapodás értelmében. A tarifák csökkentek, mivel egyre több ország mozog a szabad kereskedelem felé. A közgazdászok azt állítják, hogy a szabad kereskedelem a fogyasztók választási lehetőségeinek bővítésével és a verseny útján történő csökkentésével a legtöbb ember számára előnyös. Mivel azonban a tarifák csökkentek, az ipar igényei a nem tarifális akadályok elleni védelemre nőttek.
típusai
Robert Stern és Alan Deardorff közgazdászok a Michigan Egyetem munkadokumentumában öt nem tarifális korlátot azonosítottak. Ezek közé tartoznak a mennyiségi akadályok, mint például az importkvóták és az importált árukra vonatkozó közvetlen embargók; nem tarifális díjak, mint például az importált árukra kivetett vám, amelyet az országuk kormányai támogatnak; kormányzati politikák, mint például az állami szponzorált monopóliumok és a hazai iparágak támogatásai; és eljárási korlátok, mint például azok, amelyek a vámellenőrzésekkel járó költségeket növelik. Az ötödik osztály a kereskedelem technikai akadályai, vagy a TBT-k.
TBTs
A kereskedelem technikai akadályai közé tartoznak az egészségügyi és biztonsági előírások, a környezetvédelmi előírások, valamint a csomagolási és címkézési szabályok. Ezek kombinálva emelhetik az árakat, vagy korlátozhatják a külföldi áruk elérhetőségét, ami viszont ugyanolyan jótékony hatással van a hazai termelőkre.
Szakértői betekintés
Beghin tanulmányában megjegyezte, hogy a kormányok egyre növekvő mértékben használják a TBT-ket, mivel a vállalkozások védelmet kérnek az olcsóbb külföldi áruktól, és mivel a fogyasztók nagyobb biztonságot és környezetbarátabb termékeket igényelnek. Beghin megjegyezte, hogy a mezögazdasági piacok kivételével szinte teljesen eltűnt két típusú NTB-export-kvóta és támogatás.
Hatások
A szakpolitikai intézkedések és a megbízható adatok hiányosságai miatt fennálló hatalmas különbségek miatt nehéz megítélni a nem tarifális akadályok hatásait. Beghin arról számolt be, hogy a legtöbb elemzés az importált áruk árának és elérhetőségének a középpontjában állt. Egy elektronikus közleményben 2009-ben közzétett tanulmány megállapította, hogy a nem tarifális akadályok korlátozó jellegűek, és néha kiegészítik a meglévő tarifákat. A tanulmány megállapította továbbá, hogy a nem tarifális akadályok kevésbé befolyásolják az árakat olyan területeken, ahol a tarifák léteznek.
