A vállalatok a könyvvizsgálókhoz fordulnak, hogy ellenőrizzék számviteli eljárásaik integritását és pénzügyi adatainak pontosságát. A könyvvizsgálat a szabványosított könyvelés mellett alakult ki, mint a csalás azonosításának és megelőzésének módja. Napjainkban kritikus lépés az erőfeszítés annak biztosítására, hogy a pénzügyi információs cégek nyilvánosságra hozatala megbízható legyen.
A könyvvizsgáló alapvető szerepe
A könyvvizsgálat magában foglalja a vállalkozás belső pénzügyi helyzetének értékelését, és annak összehasonlítását a külvilág számára bemutatott képpel. A társaság elkészíti pénzügyi kimutatásait - például a mérleget, az eredménykimutatást és a pénzforgalmi kimutatást -, majd benyújtja azokat a könyvvizsgálóknak, akik az iparági szabványok szerint értékelik a pontosságot és a relevanciát. Az ellenőrzések rendkívül fontosak a részvényesek, a potenciális befektetők, a szabályozók, az ügyfelek és a vállalat működésében érintettek számára. A cég könyvvizsgálóinak negatív jelentése súlyos károkat okozhat a cég hírnevének.
Genesis az ipari forradalomban
A könyvvizsgálat kezdetben elsősorban a kormányzati számvitelre vonatkozott, és leginkább a nyilvántartást, és nem a számviteli eljárásokat érintette. Csak az 1750-től 1850-ig tartó ipari forradalomig tartott a könyvvizsgálat a csalás felderítése és a pénzügyi elszámoltathatóság területén. Mivel ebben az időszakban a vállalkozások példátlan méretűek lettek, a cégtulajdonosok nem tudták közvetlenül felügyelni az összes tevékenységüket, és a vezetőknek kellett bérelniük. Ezek a tulajdonosok felismerték, hogy egyre nagyobb szükség van a vezetők pénzügyi tevékenységeinek nyomon követésére, mind a pontosság, mind a csalás megelőzése érdekében.
A szabványosítás kora
A 20. század elején a könyvvizsgálói tesztelési módszerek és a beszámolási gyakorlatok szabványosítása történt. A könyvvizsgálók kidolgoztak egy rendszert a vállalat tranzakcióinak reprezentatív mintájának vizsgálatára, nem pedig az egyes tranzakciók részletes vizsgálatára, lehetővé téve az ellenőrzések lerövidítését és kevesebb költséggel történő elvégzését. A könyvvizsgálói megállapításokat a cég pénzügyi kimutatásait kísérő „Független könyvvizsgálói jelentésben” is bemutatták.
Kockázat-alapú ellenőrzés
A tranzakciók mintavétele jelenleg az iparági szabvány az ellenőrzések elvégzéséhez. Csak akkor kerül sor átfogó ellenőrzések elvégzésére, ha súlyos hibákat vagy csalárd tevékenységeket fedeznek fel. Mivel az üzletek bonyolultabbá váltak, „kockázat-alapú” könyvvizsgálat jött létre a könyvvizsgálat hatékonyabbá és gazdaságosabbá tétele érdekében. A kockázatalapú könyvvizsgálat azzal kezdődik, hogy megvizsgálja, hogy szükség van-e egy könyvvizsgálatra is, a pénzügyi kimutatások információinak felülvizsgálata alapján. Ha a felülvizsgálat ellentmondásokat, szabálytalanságokat vagy gyanús tevékenységet tár fel, akkor teljes körű ellenőrzésre kerül sor.
Az ellenőrzési állam ma
A ma végzett ellenőrzést nemcsak a vállalat pénzügyi kimutatásainak ellenőrzésére szolgáló folyamatnak tekintik, hanem a cégnek arra is, hogy betekintést nyerjen a saját tevékenységeibe. Ez egy munkaigényes munka, amely nagy keresletben van. Az ellenőrzéseket most még egyszerűbb és hatékonyabb módon hajtják végre, és célja, hogy a vállalatok korrekciót nyújtsanak tevékenységükben, és tanácsot adjanak nekik arról, hogyan kerülhetik el a pénzügyi hibákat a jövőben.
