Számos vállalkozás esetében a leltár az állóeszközök elsődleges összetevője. A vállalatok a készleteikre támaszkodnak, hogy megfeleljenek az ügyfelek igényeinek, akár a leltár felhasználásával az áru előállítására az ügyfél számára, a készlet értékesítésével az ügyfélnek, akár a leltár felhasználásával az ügyfél kiszolgálására. A könyvelők a leltárt folyóeszközként osztályozzák, és a mérlegben leltárt készítenek más forgóeszközökkel.
Merchandiser készlet
A kereskedők a készleteikre támaszkodnak ügyfeleik igényeinek kielégítésére. A kereskedők különböző gyártóktól vásárolnak termékeket, és értékesítik ezeket az elemeket ügyfeleiknek. A kereskedők az árukészlet végső egyenlegét a mérleg forgóeszköz-részében jelentik. Az árukészlet, amelyet az év során értékesített vállalat jelent, költséget jelent a vállalat számára. Ez a ráfordítás az eredménykimutatásban jelenik meg az eladott áruk költségén. Az eladott áruk költsége csökkenti a vállalat nettó jövedelmét.
Gyártó készlet
A gyártók nyersanyagokat vásárolnak beszállítóiktól, és ezeket az anyagokat késztermékké alakítják át. Az ügyfelek a késztermékeket saját gyártásukra vagy viszonteladásra vásárolják a gyártótól. A gyártók a mérleg forgóeszköz-részében háromféle leltárt jelentenek. Ezek a nyersanyag-leltár, a folyamatok leltárában végzett munka és a késztermék-készlet. A nyersanyagleltár a beszállítóktól kapott anyagokat jelenti, amelyeket még nem használtak fel. A folyamat leltárban végzett munka a termékeket, amelyeket a vállalat elkezdett gyártani, de még nem fejezte be. A késztermékek leltárai olyan termékeket jelentenek, amelyek készen állnak az ügyfelek számára. A késztermék-leltár, melyet az év során az ügyfeleknek értékesített, költséget jelent a vállalat számára. Ez a ráfordítás az eredménykimutatásban jelenik meg az eladott áruk költségén. Az eladott áruk költsége csökkenti a vállalat nettó jövedelmét.
Szolgáltatói készlet
A szolgáltatók a készleteikre támaszkodnak, hogy megkönnyítsék az ügyfelek számára nyújtott szolgáltatást. A szolgáltató készlete elsősorban a szolgáltatás elvégzéséhez szükséges készletekből áll. A szolgáltatók a beszerzési készletek leltárát a mérleg forgóeszköz-szakaszában jelentik. A készletek leltárát, amelyet az év során használt vállalat jelent, költséget jelent a vállalat számára. Ez a ráfordítás az eredménykimutatásban a beszerzési költségként jelenik meg. Az ellátás költsége csökkenti a vállalat nettó jövedelmét.
Készletelemzés
Az elemzők a mérlegben szereplő készletértéket használják annak megállapítására, hogy a vállalat mennyire hatékonyan kezeli a készletszintjét. A leltár egyik közös elemzési módszere a készletforgalom arányának kiszámítását jelenti. A készletforgalom aránya határozza meg, hogy hányszor értékesíti és helyettesíti a leltárt egész évben. Minél nagyobb a készletforgalom aránya, annál jobban mozog a vállalat a leltárát és bevételt szerez a leltár értékesítéséből.
