A nemzetközi kereskedelem az áruk cseréje az országok között. A nemzetközi kereskedelem lehetővé teszi a világ minden tájáról származó fogyasztók számára, hogy francia borokat, kolumbiai kávét, koreai televíziókat és német autókat vásároljanak. A nemzetek közötti nemzetközi kereskedelem létrehozza a globális gazdaságot, ahol az árakat számos tényező befolyásolja, mint például a globális események, az árfolyamok, a politika és a protekcionizmus. Az egyik országban a politikai változások hatással lehetnek a gyártási költségekre és a munkavállalói bérekre egy másik országban. Az ilyen eltolódások eredményei növelhetik vagy csökkenthetik az importált termékek árát a helyi vásárlók számára a mindennapi termékeknél.
A tarifák és a kereskedelmi akadályok hatása
Ideális esetben a más nemzetekkel folytatott kereskedelem növeli a fogyasztók által választott áruk számát, és a multinacionális verseny csökkenti az áruk költségeit. A dömping az egyik nemzetközi kereskedelmi gyakorlat, amelyet a tarifák stratégiai felhasználása nem kedvez. A dömping az, amikor egy kereskedelmi partner nagy mennyiségű olcsóbb árut exportál, mint amit a hazai termelés kínál, hogy versenyelőnyt szerezzen a külföldi piacokon. Az alacsonyabb árú nemzetközi áruk dömpingének lassítására vagy leállítására a kormány tarifákat vagy adókat vethet ki az importált árukra.
A nemzetközi kereskedelemre vonatkozó gyakori panasz a külföldi munkaerő alacsony költsége és a biztonságra és minőségre vonatkozó tengerentúli szabályozás hiánya. A fogyasztóknak a potenciálisan veszélyes termékektől, például az elszíneződött élelmiszerektől való védelme érdekében díjszabást lehet bevezetni, amely magában foglalhatja az importált húsokat vagy az alacsonyabb minőségű termékeket, mint például a hibás légzsákokat. A minőségi előírások és előírások országonként jelentősen eltérhetnek. A nemzetközi kereskedelemnek ösztönöznie kell az országok közötti kölcsönös előnyöket és pozitív kapcsolatokat, de néha az ellenkezője igaz. Az országok is meghatározhatnak tarifákat a kereskedelmi partnerek ellen, akiknek a véleményük szerint megsértik a szabályokat, vagy ellentétesek a külpolitikai célkitűzéseivel.
A politika és a protekcionizmus hatása
Bizonyos esetekben a kormány politikai okokból az importált árukra díjakat szab ki. Lehet, hogy kampány ígéretét kívánja teljesíteni, egy adott iparág növekedését ösztönözni, vagy erős nyilatkozatot tenni a nemzetközi közösség tagjaira. A kormány protekcionista politikát fogadhat el, és korlátozhatja a kereskedelmet a tarifákon keresztül, mivel aggódik amiatt, hogy a nemzetközi kereskedelem veszélyezteti a hazai gazdaságot az egyes iparágak károsítása révén. Bár ez a fajta protekcionizmus ismert, hogy rövid távon működik, gyakran hosszú távon hátrányos, mert az országot kevésbé versenyképesvé teszi nemzetközi szinten.
A kereskedelmi protekcionizmus végül gyengítheti az általa végrehajtott iparágakat. Ha a hazai ipar nem versenyben van, a gyártók nem működhetnek olyan nehézkesen, hogy versenyképesek maradjanak a piacon. Az eredmény az, hogy a hazai termék minősége a hasonló nemzetközi termékekhez képest csökkenhet. A folyamatos protekcionista politikák végül az iparág lassulását okozhatják, és a hazai munkahelyek elvesznek a globális beszállítók számára. A protekcionizmus drága ajánlat, mivel a kormányok gyakran választják az iparágak támogatását, és növelhetik az alacsonyabb minőségű áruk árát.
A devizaárfolyamok hatása
Az egyik ország pénznemétől a másik pénznemig terjedő árfolyamok függnek a piaci viszonyoktól és a globális gazdaság általános egészségétől. A devizaárfolyam a nemzetközi kereskedelmet is befolyásolja. Ha egy vállalat egy országban kíván importálni egy másik országból származó termékeket, akkor azok kereskedelmi partnere pénznemében vagy egy stabil gazdaság, például az USA dollár, a brit font, a japán jen vagy az euró pénznemében fizetnek. Előnyös, ha az árukért fizetnek az egyik úgynevezett kemény valutában, mert stabilak és kevésbé érzékenyek a gazdasági sokkokra.
Az országok a pénzügyi és monetáris politikák révén tovább befolyásolhatják az árfolyamokat. A valutaárfolyamokat befolyásoló politikák nézeteltérésekhez vezethetnek. Az egyik ország azzal érvelhet, hogy a másik szándékosan manipulálja valutáját, hogy kereskedelmi előnyhöz jusson. Ha két vagy több ország, mint például az Egyesült Államok és Kína, nézeteltérésekkel vagy konfliktusokkal küzd, befolyásolja a nemzetközi kereskedelmet, és viszont hatással lesz az egyes országok árfolyamára. A közgazdászok nem értenek egyet azzal kapcsolatban, hogy hogyan lehet kezelni az importált áruk árát meghatározó deviza-ingadozásokat. Sok szakértő úgy véli, hogy a kereskedelem korlátozására irányuló erőfeszítések a belföldi behozatal kedvezőbbek, mint hasznosak.
