Működési árrés egy jövedelmezőségi mutató, amelyet a nyereségkimutatás tételei alapján számítanak ki járulékkülönbözet a szakadási elemzés összetevője. Míg mindkettő általában az értékesítésen alapuló jövedelemáramokat számítja ki, a működési árrés a Pénzügyi Számviteli, míg a járulékkülönbözet a Vezetői számvitel esernyő.
A pénzügyi és vezetői számvitel különböző módon változik:
- A pénzügyi számvitel a pénzügyi kimutatások elemzésére összpontosít, amely a részvényesek, a befektetők és a hitelezők számára fontos.
- A pénzügyi elszámolást az általánosan elfogadott számviteli elvek vagy a GAAP vezérli.
- A vezetői számvitel a belső jelentéstételre összpontosít, a hatékonyság növelése érdekében.
- A vezetői könyvelést is hívják költségelszámolás és hangsúlyt fektet a termelési költségek nyomon követésére, a működési tőkeáttétel kiszámítására és a szakadási elemzésre.
- A vezetői számvitel is hangsúlyozza a tőkeköltségvetést, a tevékenységalapú számviteli és működési költségvetést. A pénzügyi számvitel hasznosabb a tőkeszerkezet, a tőkeköltség szempontjából és a befektetések megtérülése.
- A különbségek miatt a költségkönyvelők gyakran a vállalati szektorban dolgoznak, míg a pénzügyi könyvelők állami könyvelésben dolgoznak, jellemzően az auditálás, az adótervezés és a vállalati pénzügyi tanácsadás területén.
Működési árrés
Működési árrés az üzemi eredmény nettó árbevétel szerinti elosztásával számítható. Ezt a jövedelmet a kamat és az adózás előtti jövedelemnek is nevezik EBIT. Működési bevétel a működési költségek bruttó nyereségből történő levonásával kerül kiszámításra. Mindezek a tételek az eredménykimutatásban kerülnek bemutatásra - olyan pénzügyi kimutatás, amely összefoglalja a vállalat pénzügyi teljesítményét egy adott időszakban, jellemzően egy pénzügyi negyedévben vagy évben.
Az EBIT értékcsökkenés és amortizáció hozzáadásával a befektetők megérkeznek EBITDA, amely a befektetők által kedvező pénzforgalmi proxy a különböző típusú pénzügyi és értékelési elemzésekhez. Valószínűleg hallottad az ár / nyereség arányokról, amelyek a vállalat értékét a piaci érték és a nyereség aránya között értékelik, a piaci érték pedig a közös érték. Az EBITDA többszöröse lényegében ugyanaz. Az EBITDA többszörösek különösen hasznosak olyan nem pénzügyi vállalatok, mint például a magas adósságszintet és a tárgyi eszközöket alkalmazó gyártó cégek értékelésekor. Ez azért van, mert az EBITDA kizárja a tőkeszerkezet (az adósság és a tőke kombinációja) és az értékcsökkenési módszerek hatásait, lehetővé téve a befektetők számára, hogy kizárólag az operatív teljesítményre összpontosítsanak.
Hozzájárulás-fedezet
Hozzájárulás-fedezet a termék egységnyi járulékrészének a saját egységenkénti eladási ár. Egység járulék-fedezet kiszámítása a termék levonásával történik változó költség egységenként az egységenkénti eladási árából. A változó költségek a termeléssel együtt növekednek vagy csökkennek, míg a fix költségek, például a bérleti költségek, a termelési összegektől függetlenül állandóak. A változó költségek magukban foglalják az eladott áruk költségét, a szállítási és marketing költségeket. Az egységenként változó költségek egyszerűen elosztják a költségeket az eladott egységek számával, így egységenként lehet kifejezni. Az értékesítési és változó költségeket az eredménykimutatásból lehet beszerezni, de egységenként kell újraszámítani.
A kalkulációhoz hozzájárulási rátát használunk működési tőkeáttétel. Nem tartalmazza az állandó költségeket, például az ingatlanok és berendezések bérleti költségeit. A magas hozzájárulási rátával rendelkező vállalatok általában nagy tőkeigényűek. A magas hozzájárulási rátával rendelkező vállalatok általában magas működési tőkeáttételt mutatnak. A tőkeáttétel szorzó, nagyító eredmények, akár pozitív, akár negatív. Egy egyszerűsített, magasabb működési tőkeáttételű vállalat nagyobb működési bevételnövekedést fog eredményezni, ugyanolyan növekedés mellett, mint az alacsonyabb működési tőkeáttételű vállalat. Ha egy vállalat magas működési tőkeáttételű, kritikus fontosságú a működési nyereség maximalizálása.
