A csökkenő hozamok törvénye azt írja elő, hogy egy bizonyos pont után (a csökkenő hozam pontjaként) a termelési rendszerbe történő további bevitel egyre kevesebb termelést eredményez. Ez a törvény évszázadok óta volt, és az ilyen kiváló közgazdászok, mint Malthus és Marx, hosszasan megvitatták. Ezt széles körben tekintik a közgazdaságtan egyik alapvető törvényének.
Konkrét példák
Ha egy maroknyi vetőmag egy tonna növényt termel, két maroknyi vetőmag két tonna termelhet. Mindazonáltal pont lesz, amikor további maroknyi vetőmag egyre kevesebb termelést termel. Ugyanez mondható el a műtrágya és a terepmunkások esetében is. Minden esetben pont lesz, amikor a bemeneti egységek (vetőmag, műtrágya és munkavállalók) növelése kisebb és kisebb növekedést fog eredményezni a növénytermesztésben. Hasonlóképpen, a munkavállalók növekedése vagy a négyzetméteres felvételek egy bizonyos pont után a gyárteljesítmény csökkenését mutatják. A visszaesés törvénye még olyan helyeken is megjelenik, mint a készségszerzés és a sportképzés. Mindkét helyen a készségszint változása az elején jobban észrevehető, mint később, bár a képzés állandó marad.
Alapvető elv
A csökkenő hozamok törvényei különböző nevek alatt jelennek meg, bár az alapvető alapelv ugyanaz.A méretarányosság, a csökkenő marginális hasznosság, a csökkenő hozamok törvénye és a változó arányú jog is ismert. Karl Marx "a nyereség mértékének csökkenésére" hívta. A készségek megszerzésével kapcsolatos területeken a törvényt gyakran "letartóztatott haladásnak" nevezik. A nevek ilyen sokfélesége úgy tűnik, mintha több törvény lenne a csökkenő hozamra. Csak egy: egy bizonyos ponton a nyersanyagok növekedése kisebb és kisebb növekedést eredményez a termelésben.
A csökkenő hozam pontja
A csökkenő hozamok pontja nehezen azonosítható - kivéve kísérletezéssel. A közgazdászok megpróbáltak egy képletet vagy számításokat kidolgozni egy tervezett projekt pontjának megtalálásához - ahol a kísérletezés nem lehetséges. Általánosan arra a következtetésre jutottak, hogy ez a pont az adott rendszer jellegzetessége, és nem egy általános egyenlet által szabályozott. Egy példa arra, hogy ez a pont hogyan függhet a rendszer jellegétől, megtalálható a műtrágya példájában. További műtrágya növeli a terméshozamot, amíg a műtrágya koncentrációja mérgezővé válik, majd a termelés drasztikusan csökken. Ugyanez a hatás bármely gyógyszer vagy egészségügyi kiegészítés esetében is megfigyelhető; gyakran az egyetlen különbség a gyógyszer és a méreg között az adag. Ez a megfigyelés azonban nem párhuzamos a gyárgyártásban vagy a készségszerzésben. A csökkenő hozam pontja nagymértékben függ a rendszer jellegétől.
