A globalizáció egy része szabadkereskedelem, ahol a vállalatok határokon átnyúló üzleti tevékenységet folytathatnak kvóták, tarifák vagy egyéb korlátozások nélkül. Ma a legtöbb ország minimális áron cserélhet árut, ami lehetővé teszi a kormányok és a vállalkozások tevékenységeinek bővítését. Néhány ország azonban még mindig kereskedelem protekcionizmust gyakorol. A kereskedelmi korlátok mögött a külföldi iparágak közötti verseny megszüntetése és az önkormányzat számára több bevétel megszüntetése áll.
Korlátok magasabb költségekkel járnak
A kereskedelmi akadályok magasabb költségeket eredményeznek mind az ügyfelek, mind a vállalatok számára. Gyártóként vagy forgalmazóként előfordulhat, hogy többet kell fizetnie az üzlet simán futásához szükséges árukért. Például, ha elektronikát ad el, a laptopok és a kamerák importálása drágább lesz, kivéve, ha ragaszkodik a hazai márkákhoz. Ezért meg kell emelni az ügyfelek által fizetendő árakat. Például a kínai behozatal javasolt 2018-as megnövekedett tarifái magasabb árakat eredményezhetnek a következő alkalommal, amikor a piacon vásárolják a következő okostelefonokat, táblagépeket vagy laptopokat. Az ilyen jellegű növekedések miatt az Országos Adófizetők Alapítványa becslése szerint az Egyesült Államok gazdaságában a tarifák éves költsége 41,65 milliárd dollár.
Korlátozott termékkínálat
A szabad kereskedelemmel az ügyfelek több termékkel rendelkeznek, mint valaha, beleértve a high-end termékeket, amelyek máshol nem voltak elérhetők a régiójukban. A kereskedelmi korlátok ellentétes hatása van. Most az importköltségek növekedése korlátozott termékválasztékot jelent. A kisvállalkozások például nem tudják megfizetni ezeket a költségeket, hogy kevesebb árut kínáljanak. Ennek ellenére az importkorlátozottság továbbra is magas a fejlődő országokban, különösen Kelet- és Dél-Ázsiában. Sok kormány kereskedelmi korlátozásokat vezetett be a hazai ipar fenntartására és a különleges érdekek védelmére. Hosszú távon ez a gyakorlat befolyásolja a gazdasági növekedést és csökkenti az általános gazdasági hatékonyságot.
Bevételek elvesztése
Számos vállalat a nemzetközi kereskedelemből készít pénzt. Az autógyártók például külföldi piacokon értékesítenek autókat. A kereskedelmi akadályok korlátozhatják a termékek exportálására való képességüket, ami bevételkiesést és a nyereség csökkenését eredményezi. Nagyobb mértékben a kereskedelmi akadályok befolyásolják a gazdasági növekedést. Például azokban a fejlődő országokban, amelyek nem képesek a magas tarifák miatt exportálni az árukat, a kereskedelmi korlátok korlátozhatják a jólétüket, és bővíthetik működésüket. Továbbá közvetlen hatással van a bérekre és a nemzetközi kapcsolatokra.
Kevesebb munkahely áll rendelkezésre
Napjainkban számos szervezet rendelkezik irodákkal és gyárakkal a világ számos pontján, ami lehetővé teszi számukra, hogy helyieket alkalmazzanak és magasabb béreket fizessenek az országos átlaghoz képest. A kereskedelmi korlátok korlátozzák azok terjeszkedését és befolyásolják a munkaerőpiacot. Ennek eredményeképpen a fejlődő országokban élő emberek számára kevesebb munka áll rendelkezésre.
Magasabb monopólium
A szabad kereskedelem elősegíti a különböző országok közötti versenyt, ami arra kényszeríti a helyi vállalatokat, hogy a termékárakat ésszerű szinten tartsák. A kereskedelmi akadályok ellentétes hatással vannak. Ezek növelik a monopóliumot és korlátozzák a versenyt, ami lehetővé teszi a termelők számára, hogy magasabb árakat számítsanak fel. Ezen túlmenően a verseny korlátozása az inflációhoz vezet, ami az ügyfélköltség csökkenéséhez vezet. Lehet, hogy elfojtja az innovációt, mivel a protekcionizmus nem ösztönzi a vállalatot a technológiai fejlődésbe való befektetésre. Mivel kevésbé ösztönzik a kiváló termékeket, a minőség idővel csökken.
