A munkatervezés arra utal, hogy a munkához kapcsolódó konkrét feladatok miként vannak kialakítva az optimális hatékonyság és az egyéni teljesítmény eléréséhez. A jó munkatervezés figyelembe veszi a vállalat teljesítmény-szükségleteit az egyéni munkavállalói készségek, igények és motiváció mellett. A különböző megfontolandó elemek közé tartoznak az elvégzendő feladatok, a munkahely-bővítés, a munkahelyi rotáció és a munkahelyi gazdagodás.
feladatok
A munka megtervezésének egyik legfontosabb szempontja a feladatok elvégzése. A szervezetnek figyelembe kell vennie a leghatékonyabb módját, hogy képes legyen teljesíteni a teljesítményszabványokat és kötelezettségeket. A feladatok különböző álláshelyekre történő szétválasztásakor megvizsgálja, hogy a feladatok befejeződjenek, milyen feladatokat hajtanak végre, hányan teljesülnek az egyes álláshelyeken, és milyen sorrendben teljesíti azokat. Például egy közvetlen értékesítési csapatot alkalmazó élelmiszergyártó kombinálhatja az értékesítési, szállítási, rendelési és értékesítési feladatokat egy pozícióba a munkaerőköltségek csökkentése és az ügyfélszolgálati elégedettség növelése érdekében. Eldöntheti vagy nem dönthet úgy, hogy külön szállítási pozíciót kell létrehozni a szállítási teherautók betöltésére és kirakására, hogy növelje értékesítési képviselőinek termelékenységét.
Munkakör bővítés
A munkahely bővítése megnöveli a munkához kapcsolódó feladatok sokféleségét. Ezt úgy hajtja végre, hogy néhány, a különálló álláshelyekkel korábban elvégzett feladatot egyesít. A munkahelyi bővítés lehetővé teszi a szervezetek számára, hogy nagyobb felelősséget és lehetőségeket nyújtsanak a munkavállalók számára a készségfejlesztésre. Arra is törekszik, hogy megkönnyítse az egyéni munkavállalókat a rutinnal és az ismétléssel kapcsolatos unalomtól. A munka bővítésének másodlagos célja a munkavállalói motiváció növelése a munkahelyi kihívások megteremtésével és egy érdekesebb feladatok elvégzésével.
Állásfordítás
A munkaforgatás célja, hogy ugyanolyan típusú fejlesztéseket hozzon létre a munkahelyi bővítésnél. A különbség az, hogy a feladatok különböző pozíciókkal való kombinálása helyett lehetővé teszi a munkavállalók számára a munkakörök megváltoztatását. Feltéve, hogy a szervezet képes arra, hogy belső és külső erőforrásokat használjon a keresztoktatás kezelésére, az egyes munkavállalók rendszeres időközönként át tudnak menni egy munkából a másikba. A munkahelyi rotáció során a felelősségi szintek nem változnak, hanem a dolgozók által elvégzett feladatok. A rotációk óránként, napi, heti vagy havi alapon történhetnek. Egy kiskereskedelmi környezetben például egy alkalmazott fordulhat oda-vissza, hogy egy padlóbérlő, pénztár és ügyfélszolgálati munkatársa.
Munka-gazdagítás
A munka tervezésének negyedik eleme a munkahelyi gazdagodás. Arra törekszik, hogy növelje a pozíciót a magasabb szintű felelősség, az elismerés és a személyes készségfejlesztés révén. A feladatok nehézségei megnövelhetők, vagy a vezető számára tervezési és ellenőrzési funkciók rendelhetők. A speciális projektcsapatok vagy a csapat szakértőinek kijelölése szintén munkahelyi gazdagodás alá tartozik. A munkahelyi gazdagodás fő célja a munkavállalói motiváció és a munkahelyi elégedettség növelése.
