Az ellenőrzés célja általában a pénzügyi kimutatások lényeges hibás állításainak kockázata. A lényeges hibás állítások a belső ellenőrzések hiányosságaiból és a pontatlan irányítási állításokból adódhatnak. A könyvvizsgáló egyik fő célkitűzése tehát a különböző implicit menedzsment-állítások érvényességének tesztelése.
Létezés és teljesség
A könyvvizsgálati szabványok előírják, hogy a könyvvizsgálók teszteljék a pénzügyi kimutatásokban szereplő alapul szolgáló alapkövetelményeket. A különböző állítások között szerepel a létezés vagy az előfordulás, amely egy fogalmat ír le: A naplóbejegyzések nem fikció. Amint azt a neve is jelzi, a könyvvizsgáló különböző eljárásokat végez annak ellenőrzésére, hogy az eszközök valóban léteznek-e, és hogy a rögzített tranzakciók ténylegesen bekövetkeztek-e. A könyvvizsgáló ezen túlmenően a teljesség bizonyítékát kéri, hogy a pénzügyi kimutatások tartalmazzák az összes lényeges tranzakciót, és így a nyilvántartások semmilyen okból nem hagyják ki a lényeges ügyleteket.
Jogok és kötelezettségek
A társaság különböző jogai és kötelezettségei a pénzügyi kimutatásokban rejlő fontos vezetői állítások. Így a könyvvizsgáló bizonyítékot szerez a vállalat jogairól, mint például a tulajdonjog és a szellemi tulajdon státusa. A könyvvizsgáló a vállalati kötelezettségekre vonatkozó állításokkal foglalkozik, mint például a követelések egyenlege, a hosszú lejáratú tartozások és az adókötelezettségek. Így az ellenőrzési célok teljesülnek e konkrét állítások érvényesítésével.
Értékelés vagy allokáció
Az értékelés vagy elosztás olyan vezetői állítás, amely gyakran a pénzügyi kimutatások szempontjából lényeges; így a könyvvizsgáló gondosan végzi el az e célkitűzésekkel kapcsolatos ellenőrzési eljárásokat. Az általánosan elfogadott számviteli elvek vagy GAAP előírják, hogy bizonyos mérlegtételeket különböző értékelési módszerek alkalmazásával kell bemutatni. Ezeknek a szabványoknak való megfelelés kulcsfontosságú ellenőrzési célkitűzés, mivel a lényeges hibás állítás kockázata alacsony, de nagy mértékű. Így többek között ellenőrzik az eszközök bekerülési értékét, megvizsgálják az értékcsökkenési módszereket, és a befektetések valós értékét ennek a célnak megfelelően számítják ki.
Bemutatás és közzététel
Egy másik konkrét ellenőrzési cél a pénzügyi kimutatások bemutatásának és a benne szereplő közzétételek megfelelőségének validálása. A pénzügyi kimutatásoknak meg kell felelniük bizonyos követelményeknek és elvárásoknak, és tartalmazniuk kell a mérleget, az eredménykimutatást, a cash flow kimutatást és a saját tőke kimutatását. A nyilvánosságra hozatalt illetően a könyvvizsgáló figyelembe veszi a lábjegyzetek megfelelőségét és egyértelműségét, valamint a menedzsment megbeszélések és elemzések átláthatóságát, így értékelheti a lényeges hibás állítások kockázatát és teljesítheti az ellenőrzési célt.
