A pontos projektköltség becslésének megértésének kulcsa a különbség a költségvetés következetes betöltése vagy az időben és a költségvetésen alapuló projektek befejezése között. A különböző költségbecslési módszerek mindegyike rendkívül hatékony eszközt kínál a projektmenedzsment számára, és ezeket külön-külön vagy kombinálva használhatja, attól függően, hogy mit szeretne. Ezek a becslési technikák lehetővé teszik a szigorúbb projektköltségek kidolgozásának folyamatát, hogy segítsék a vállalatot időben teljesíteni a vázolt költségvetés keretein belül.
Analóg becslési technika
Analóg becslés a múltból való tanulásról. Ez a technika az archivált projektek múltbeli teljesítményén alapuló költség becslésére összpontosít. Az analóg technika folyamatos javítási folyamatot biztosít a múltbeli projektek tényleges teljesítményétől való tanuláson alapuló becslések kidolgozásához.
Paraméteres becslés
A paraméteres becslés az előre meghatározott költségmodell alapján az egyik legpontosabb módszer a költség meghatározására. A négyzetméterenkénti költség, a kódsoronkénti költség vagy a köbcentiméterenkénti költség példák a parametrikus becslésre. Ezt a módszert általában az építőiparban és a szoftverfejlesztő iparágakban használják fel, hogy megállapítsák az épületek felépítésének költségeit, vagy a szoftveralkalmazások végrehajtását ellenőrzött esetek alapján.
Hárompontos becslési módszer
Hárompontos becslés, más néven Programértékelés és felülvizsgálati technika kezdődik, ha három külön becslést ad meg az optimista, legvalószínűbb és pesszimista becslések alapján. Ez egy statisztikai és analitikai folyamat az átlagos, várható érték vagy várható becslés kifejlesztésére, és a „(O + (4 * M) + P) / 6 képlet alapján kerül kiszámításra.” Minél nagyobb a távolság az optimista és pesszimista értékek, annál nagyobb a költségbecslés kockázata.
Alulról felfelé becsült értékek
Az alulról felfelé becslés a kezdeti elemet vagy folyamatot veszi figyelembe, és kisebb részekre bontja le, hogy pontosabb összköltséget kapjon. Például, egy építési projekt, amelynek célja egy épület szárnyának hozzáadása, az alulról felfelé becslést használná, hogy kiszámítsa a költségeket és a munkaerőt a szárny minden alkotóeleméből az alapítványból a befejezésig. Mindegyik komponens, mint például az alapítás, a vízvezeték vagy a keretezés magában foglalná a munkaerő, az anyagok és a különlegesség költségeit, hogy megbecsülhesse az egyes kisebb részek egészét. Miután minden egyes alkotóelem becslése befejeződött, ezek a számok a teljes projekt teljes költségébe kerülnek.
Szakértői megítélési eljárás
A témakör szakértője korábbi tapasztalatai alapján becslést adhat. A szakértő sokkal jobban megérti a felmerülő kockázatokat, kérdéseket, korlátokat és feltételezéseket, és pontos becsléseket ad. De egy szakértői becslõ csak annyira pontos, mint a legutóbbi és releváns tapasztalata.
A hüvelykujj-becslés technikája
A NASA szerint a „Költségbecslési kézikönyvben” a hüvelykujjszabály egy univerzális elismerés. A hüvelykujj-becslés egyéni a különböző iparágakra vagy szervezetekre, mivel magában foglalja mind a szakértői megítélés, mind a paraméteres becslési technikák inputját. Ezeket a becsléseket általában több befejezett projekt vizsgálata biztosítja, amelyek a mérés alapjául szolgáló referenciaértéknek tekintendők.
