A Sigma a görög ábécé tizennyolcadik betűje, a statisztikában pedig a szórás. A standard eltérés egy olyan mérték, amely az adatértékek halmazának variációjának vagy eloszlásának számszerűsítésére szolgál.
A statisztikákat először Walter Shewhart, egy amerikai mérnök, fizikus és statisztikus minőségellenőrzésére alkalmazták. Munkája a modern Six Sigma programok alapját képezte, technikák és eszközök a folyamatfejlesztéshez. Kevesebb, mint a Six Sigma fogalma a Three Sigma.
A mérés használata
A szigma vagy a standard eltérés kiszámítása segít abban, hogy egy olyan kérdésre válaszoljunk, amely szinte minden jelentős új tudományos eredményben vagy az orvostudományban merül fel: Mi teszi az eredményt elég megbízhatónak ahhoz, hogy komolyan vesszük? A statisztikai szignifikancia meghatározásakor a standard szórást alkalmazzuk. Az eltérések azt mutatják, hogy egy adott adatpont mennyi az átlagtól.
Gyakran előfordul, hogy egy kísérlet eredményei „normál eloszlásnak” neveznek. Például ha egy érmét 100-szor fordít meg, és számít, hogy hányszor jön fel a fej, az átlagos eredmény 50 lesz. az eredmények többsége közel 50, de nem pontosan. Az 100 érmével végzett érmék tesztelése annyi esetet eredményez, mint 49 vagy 51. Valószínűleg néhány 45-es vagy 55-ös, de majdnem 20-as vagy 80-as éveket kap. A 100 teszt egy grafikonon történő ábrázolása egy haranggörbét eredményez, amely egy jól ismert forma, amely a középső és a mindkét oldalon kúposodás, amely normális eloszlásnak tekinthető.
3 Sigma példa
Az érme példában a 47-es eredmény három eltérést mutat a normától 50 vagy 3 standard eltéréstől. A normál eloszlási görbe átlagértéke fölött vagy alatt egy szigma vagy egy szórás egy olyan régiót határoz meg, amely az összes adatpont 68 százalékát tartalmazza. Két vagy több feletti sigma az adatok körülbelül 95% -át foglalja magában. Három sigma 99,7 százalékot tartalmazna.
R diagram használata
A statisztikai minőségellenőrzési táblázatokban - amelyeket néha r-chartnak is neveznek - a felső és alsó szabályozási határértékek beállítására három sigma határértéket használnak. Az R diagramokat a gyártási vagy üzleti folyamatok határértékeinek meghatározására használják, és azon az elméleten alapulnak, hogy a kimenet bizonyos mértékű változékonysága elválaszthatatlan, függetlenül attól, hogy milyen tökéletes a folyamat. A vezérlési vagy r diagramok segítenek meghatározni, hogy van-e szabályozott vagy ellenőrizetlen változás a folyamatban. A véletlenszerű okok miatt a folyamatminőség változásai állítólag in-control. Másrészt a kontrollon kívüli folyamatok magukban foglalják mind a véletlenszerű, mind a különleges változásokat. Egy r diagramot használnak a speciális okok jelenlétének meghatározására.
Írja be a Motorola és a Six Sigma
Mérési szabványként a Six Sigma az 1920-as évekre és Walter Shewhartra nyúlik vissza. Megmutatta, hogy az átlagból három szigma az a pont, ahol a folyamat korrekciót igényel. Sok mérési szabvány érkezett Shewhart után, de egy Motorola Smith nevű mérnök megalkotta a Six Sigma kifejezést.
A nyolcvanas évek elején és közepén a Motorola mérnökei úgy döntöttek, hogy a hagyományos minőségi szintek nem voltak elég pontosak a modern kor számára. Ezer mérésnél nem vágták le. Azt akarták, hogy mérjék meg a hibákat millió lehetőségre. A Motorola kifejlesztette ezt az új szabványt, amelyet Six Sigmának hívtak. A vállalat létrehozta a módszertanokat és a kulturális változásokat is, amelyek a hibák és a tökéletesség szoros vizsgálatához kapcsolódnak. Six Sigma segített a Motorolanak, hogy a folyamatokat annyira javítsa, hogy több mint 16 milliárd dolláros megtakarítást dokumentáltak a Six Sigma erőfeszítései eredményeként.
Ma a világ több ezer vállalata használja a Six Sigma módszert üzleti tevékenységként.
Miért Six Sigma?
A Motorola megváltoztatta a minőség megvitatását az egyik százalékról - rész-per-százról - az egyes részekre jutó vagy akár egy milliárdos értékre. A vállalat úgy döntött, hogy a modern technológia olyan összetett, hogy az elfogadható minőségi szintekről szóló régi ötletek már nem működtek. Az ötlet az volt, hogy a modern vállalkozások sokkal szigorúbb minőségi szintet igényeljenek.
A régi három sigma 99,73 százalékos minőségi szabvány 2700 részmillió hibára fordul. Három szigma volt, és hat szigma volt.
Six Sigma hat lépése
A Six Sigma több mint egy elméletből vagy „képzésből” fejlődött ki. Egy teljes üzleti kultúrát hozott létre a precíz folyamatfejlesztésen alapul, sok vállalatnak sikerült nagy mennyiségű pénzt megtakarítani a Six Sigma alkalmazásával a szervezet üzleti folyamataira. 1999-ben például a GE Capital állítólag 2 milliárd dollárt takarított meg a Six Sigma-val.
A Six Sigma folyamat hat lépésre bontható: Define, Measure, Analyze, Improve, Control és Synergize.
Adjuk: Először is, a problémát vagy a problémás folyamatot kézzelfogható, számszerűsíthető és munkaköri leírással kell meghatározni. A Six Sigma hozzárendeléssel foglalkozó csoport kiválaszt egy projektet a szervezeti célokat tükröző lehetőségek kiválasztásával. Ez a Define fázis alatt érhető el, és az eredmény egy olyan folyamat térképe, amely javul.
Intézkedés: Ez az, amikor a folyamatot egyértelműen meghatározták és megvizsgálják, hogy meghatározzák a folyamatlépéseket. Ennek a fázisnak fontos része a helyes metrikák használata. Ebből a célból elengedhetetlen, hogy a metrikák megbízhatóak legyenek ebben a szakaszban. Ily módon a projekt folyamatát pontosan ellenőrizni lehet.
elemez: Ebben a fázisban értékelni és elemezni kell a korrigálandó hibák okát. Az elemzés fázisa szintén kulcsfontosságú ahhoz, hogy betekintést nyerjünk arra, hogy a vállalat hogyan tudja megszüntetni a jelenlegi teljesítményszint és a várható szint közötti szakadékot.
javítani: Ez a Six Sigma folyamat kihívást jelentő, de kifizetődő fázisa. Az elemzési szakasz során a problémákat észlelik és lefektetik. A javítási szakasz során a csoport meghatározhatja az innovatív megoldásokat.
Ellenőrzés: Ha az előző szakaszokban a helyes változáskezelési stratégiákat azonosították, akkor a kontroll fázisnak sikeresnek kell lennie. Ekkor a csoport egy képletet hoz létre a folyamat átadásához. Ez magában foglalja az eljárásokat és információkat, amelyek biztosítják a siker előrelépését.
synergize: Ez a lépés a siker kulcsa. A Synergize során a Six Sigma műveletért felelős csapat gondoskodik arról, hogy a tervek és megoldások megosszák a szervezetet. Ez a megosztás szükséges a vállalat kultúrájának megváltoztatásához és egy tanulási szervezet létrehozásához.
A folyamatfejlesztés jövője
Míg három szigma nagyon hosszú ideig jól működött, a Six Sigma folyamat és a magasabb szintű javulás szükséges a modern korszakhoz. A rendkívül magas minőségű követelmény elengedhetetlen a sok modern folyamathoz. A Quality Control Inc., egy szoftverfejlesztő cég, amely a folyamatfejlesztésre összpontosított, néhány számot lebontott, hogy megtudja, hogy a három sigma minőség negatívan befolyásolhat bizonyos folyamatokat. A vállalat azt állította, hogy ha három sigmát alkalmaznak, az eredmények pusztítóak lehetnek:
- Minden évben 10,8 millió egészségügyi ellátásra vonatkozó állítást kezelnének.
- Minden hónapban 18 900 amerikai megtakarítási kötvény veszítene el.
- 54 000 csekket elveszne minden este egy nagy bank.
- A szerény méretű távközlési cég minden hónapban 4050 számlát küldött helytelenül.
- A regionális távközlési cégtől naponta 540 000 hibás hívási adatot rögzítenek.
- 270 millió hibás hitelkártya-tranzakciót rögzítenek minden évben az Egyesült Államokban.
A modern világ nagyon magas teljesítményt igényel. A Six Sigma erre válaszul jött létre, és a modern vállalkozások számára szükséges eszköz.
