A tavalyi családi gazdaságokban a gazdálkodók természeti folyamatokra támaszkodtak, hogy megtermékenyítsék és megvédjék gazdaságaikat. A 20. század közepén a zöld forradalom új technológiát hozott a gazdálkodásra, amely lehetővé tette a gazdálkodók számára, hogy kevesebb táplálékot termeljenek kevesebb földterületen, vegyi anyagokra támaszkodva, hogy megvédjék a növényeket és az állatokat a betegségektől és kártevőktől, és a gazdaságokat a családi vállalkozásoktól az ipari műveletekig tenyésztették. Bár a gazdaságok most nagy mennyiségű pénzt termelnek kis pénzért, ezek az új módszerek nem voltak hatással.
Állattartás
Hagyományosan a gazdaságok zárt rendszerként működtek. A gazdálkodók termesztették az állatokat tápláló növényeket, és az állatok olyan trágyát termeltek, amely táplálta a következő generációs növényeket. Ahogy David A. Fahrenthold elmagyarázza a Washington Postban, az Egyesült Államok mezőgazdaságában bekövetkezett változások a trágya szerepét a műtrágyáról a mérgező hulladékra helyezték át, mivel a kisüzemek nagy mennyiségű művelethez vezetnek, több ezer állatot termelve több trágyát, mint amennyit csak lehet használni. A Fahrenthold szerint a trágyakezelés a vízi halott övezetek egyik vezető oka. Az Egyesült Államok Földművelésügyi Minisztériuma hozzáteszi, hogy a trágya kiáramlása is hozzájárul az élelmiszer-eredetű betegségek kitöréséhez, amikor az állati hulladék szennyezi a növénytermesztésre használt területeket.
Trágya kifolyása
Csakúgy, mint a trágya, megfelelő mennyiségben a műtrágya elősegíti az egészséges növénynövekedést. A magas nitrogén- és foszfortartalmú műtrágyák túlzott használata és visszaélése azonban pusztító következményekkel jár a környezetre és az emberi egészségre. Az Észak-Karolina Állami Egyetem szerint a műtrágya szennyezése hozzájárul a vízi halott övezetekhez, a víztestek olyan területeihez, ahol az élő szervezetek nem tudnak túlélni. A műtrágyáknak még a vízben is szándékolt hatása van: növelik a növény növekedését. Az algák növekvő növekedése azonban más szervezetek által igényelt oxigént használ fel. Továbbá, ha a műtrágyák a felszín alatti vizekbe kerülnek, akkor a kék-baba szindróma, a kisgyermekek halálos állapota lehet.
Por
Mivel az állattenyésztési műveletek mérete növekszik, a keletkező por mennyisége eléri a potenciálisan veszélyes szintet. Szárításkor mind a talaj, mind a trágya levegővé válhat, mint a por, és a szomszédos tulajdonságokra kórokozókat hordoz. A porok kockázata különösen magas a mezőgazdasági termelők és a munkavállalók számára. A Penn State Cooperative Extension szerint a káros részecskék belélegzése által okozott „mezőgazdasági termelő tüdő” állapot állandó tüdőkárosodást és akár halált okozhat.
Rovarirtók
A természetüknél fogva a peszticidek mérgek, amelyek célja a kellemetlen rovarok és a növényeket elpusztító állatok megölése. Ha a peszticidek szennyezik a vizet, káros hatást gyakorolhatnak az emberekre és az állatokra is. Az Iowa State University Extension Service szerint a peszticidek számos módon érhetik el a vizet. A növényekre permetezett peszticidek tavakba és patakokba sodródhatnak. A lefolyás is előfordul, amikor a peszticideket felszíni vizekbe mossák, a talajerózió vagy a felszín alatti vizekbe történő kiszivárgás révén távolítják el.
