A párás szubtrópusok meleg éghajlata a mezőgazdasági és ipari növények hosszú termesztési időszakát eredményezi. A nedves szubtrópikák magas mezőgazdasági termelése lehetővé tette, hogy sok nagyváros felemelkedjen ezeken a területeken. A helyi gazdasági felhasználást elsősorban a nedves szubtrópikák mezőgazdasági potenciálja vezérli, mind az élelmiszer-, mind az ipari növények esetében.
Éghajlat
A nedves szubtrópikák enyhe téleket tapasztalnak, amelyek ritkán fagynak alá. A trópusokkal ellentétben a nedves szubtrópikáknak nincs száraz szezonuk. Azonban a monszunhatás növeli az esőzések számát a monszun szezonban az ázsiai párás szubtrópikában. A nedves szubtrópikák a szubtrópusi térségben a kontinensek keleti oldalán helyezkednek el, mivel ezeken a területeken a levegő áramlási mintázata van. A trópusi légáramok befolyásolják a páratartalom hőmérsékletét és csapadékát.
Mezőgazdaság
A hosszú szezon, amely nagy csapadékkal párosul, ami csökkenti az öntözés szükségességét, kedvez a mezőgazdasági tevékenységnek a nedves szubtrópiákban. A nedves szubtrópiákban gyakori a gyümölcstermelés. A citrusfélék, mint a citrom és a narancs jól fejlődnek ebben az éghajlatban. Az avokádók is itt nőnek. A „Rice Almanac” szerzői szerint „a rizs a domináns tápláléknövény a nedves szubtrópiákban, a nedves trópusokon és a nedves trópusokon, ahol az élelmiszerszemek területének felét - háromnegyedét teszi ki”.
Ipari növények
A nedves szubtrópusi éghajlatban a dohány és a gyapot jól fejlődik. A nedves szubtrópikában a lombhullató és örökzöld fák is gyorsan növekednek. Mind a kezelt faültetvények, mind a vadon élő erdők fakitermelése jelentős gazdasági tevékenységet jelent ezen éghajlati zónában. Ezeken a területeken olyan fenyőfa termékeket állítanak elő, mint a pálya, kátrány és terpentin. A szálra emelt juta és szizál szintén nedves szubtrópusi környezetben nő. A nedves szubtrópikában a bioüzemanyag-növények, például a cukornád és a szubtrópusi jatropha jelentősége nő.
Idegenforgalom
A nedves szubtrópikák lehetnek hűvösebb éghajlatokból származó téli menedék, amely meleg időjárást biztosít a trópusok elnyomó hősége nélkül. A vízparti, hegyi vagy tájképű területeken a nedves szubtrópikák érzik a turizmust, mivel nyitva állnak az utazás számára egész évben. A nedves szubtrópusi régiók turisztikai célpontjai például az Egyesült Államokban található Florida, Argentína Buenos Aires és Brazília Rio de Janeiro.
Népességi központok
Az Indiából az Agra-tól Kínáig Kínáig, Brazíliában, Rio de Janeiróig, a világ legnagyobb városai a nedves szubtrópusi régiókban alapulnak. A „Demográfia: A népesség bánásmódja” szerzői szerint „az 1960-as évek elején Jozef Staszewski megmutatta, hogy a legmagasabb demográfiai sűrűség (átlagosan 60 fő négyzetkilométerenként) a nedves mérsékelt éghajlaton és a nedves szubtrópusi éghajlaton található.” Az éghajlati zóna kikötővárosai, mint például Velence és Buenos Aires, szintén hasznosak a jégmentes években. Ezen városok egyéb iparágai a rendelkezésre álló természeti erőforrásoktól, az ipari fejlesztéstől és az infrastruktúrától függenek.
