Vs. leír

Tartalomjegyzék:

Anonim

A tőkésítés olyan számviteli eljárás, ahol a tőkekiadásoknak nevezett kiadások egy osztályát a számlákon eszközként, nem pedig költségként rögzítik. Az amortizáció olyan számviteli eljárás, ahol az immateriális javaként nyilvántartott bizonyos tőkekiadások értékcsökkenési leírása a többszöri időszakok során hasznosítható. Az amortizáció olyan folyamat, amely csak bizonyos tőkésített költségekre vonatkozik, és nem versenytársa a kapitalizációnak, ami az összes kiadás költségként történő rögzítésének egyszerű célszerűségét szolgálja.

Tőkésítés

A tőkekiadásoknak minősített kiadásokat a bevételkiadásokkal ellentétben használják. A tőkekiadások azok a kiadások, amelyek segíteni fogják a vállalkozást a bevételek több időszakon belüli előállításában, míg a bevételi kiadások csak azok előfordulásának egyetlen időszakában segítenek. A tőkésített kiadások értékei hozzáadhatók a meglévő eszközökhöz, vagy új immateriális javakként kerülnek elszámolásra.

Aktiválás immateriális eszközként

A tőkekiadások, amelyek növelik a már meglévő eszközök hatékonyságát és hatékonyságát a tervezett feladatokon, vagy hasznos élettartamukon, a ráfordítások értékei hozzáadódnak az említett eszközökhöz. Azok a tőkekiadások, amelyek nem járulnak hozzá a meglévő eszközökhöz, de mindazonáltal segítenek az időbeli bevételek előállításában, értékeiket immateriális javaként kell elszámolni.

Amortizáció

Mivel az immateriális javak értéke az idő múlásával csökken, mind a használatuk, mind a hasznos élettartamuk lejárata révén, az értékük egy részét a felhasználás minden egyes időszakában költségként kell elszámolni. Az ilyen eljárást, ha immateriális javakra alkalmazzák, amortizációnak nevezzük.

Amortizáció a gyakorlatban

A gyakorlatban az immateriális javak értékei az általuk használt összes időszakra oszlanak, hogy amortizálódjanak. Ez a módszer az alkalmazott módszertől függ. Az egyenes módszer ugyanazokat az értékcsökkenéseket határozza meg minden egyes időszakra, míg a csökkenő egyenleg módszer egy meghatározott százalékot oszt meg az eszköz fennmaradó értékéből. Az értékcsökkenést minden időszakban ráfordításként kell elszámolni, és az eszköz értékének közvetlen leértékelése, vagy egy olyan ellenálló eszközben felhalmozódott, amely az adott eszköz értékének teljes csökkenését jelenti.