A behozatali kvóták az adott termék által importált mennyiségek korlátozására vonatkoznak. Az importkvóták abszolút kvótákra oszlanak, amelyekben az ország nem importálhat semmit egy meghatározott határértéken, és a vámkontingenseken, amelyekben az ország a határérték felett importálhat, de sokkal magasabb tarifákat fizet. A kormányok kvótákat alkalmaznak a hazai termelés túlélésére a heves nemzetközi versenyen, de a gyakorlatban a hatások sokkal változatosabbak.
Emelkedő árak
Tegyük fel, hogy az országban szabadon importált cukor, és a teljes cukorpiac 50% -át teszi ki. Ha a kormány kvótát alkalmaz a cukorimportra, akkor a piac teljes cukor-kínálata csökken. A felesleges kereslet az árakat felemeli, ami megrázza a fogyasztók vásárlóerejét. Hacsak a hazai termelés nem tudja fedezni a keresletet, akkor a cukor ára határozatlan ideig magas maradhat.
A hazai termelés növelése
A hazai termelésnek ki kell terjednie a piacon elfoglalt külföldi termékek piaci hézagára. Amikor a kvóták csökkentik a cukor behozatalát, például 5 font / fő, akkor a hazai cukortermelőknek növelniük kell munkaképességüket és biztosítaniuk kell a fogyasztóknak a 3 lb-ot. Ez a tény különösen hasznos a hazai iparágak számára, amelyek nem rendelkeznek a képességekkel, de az olcsóbb külföldi termékekkel való verseny miatt az ösztönzés arra, hogy többet termeljen, majd többet keresjen.
A multinacionális vállalatokra gyakorolt hatások
Az importkvótáknak közvetlen negatív hatása van a multinacionális vállalatokra. Ilyen vállalkozások, mint például a Nike és a General Motors, a nemzetközi kereskedelemre helyezik a hangsúlyt, mivel a belföldi fogyasztás nem tudja fedezni a magas célokat. Például 2008-ban a General Motors mintegy 7 millió teljes járműértékesítéséből csak körülbelül 3 millió volt az Egyesült Államokban. Ha egy jelentős vevő importkvótát importál, a multinacionális vállalatoknak gyorsan meg kell találniuk az alternatív piacokat vagy csökkenteniük kell a termelést, a későbbi nyereségekkel együtt.
A rossz gazdasági orientáció előmozdítása
A behozatali kvóták fő célja, hogy megvédje az iparágat, amely a szabad piacon a nemzetközi óriásokkal szembeni kudarcra van ítélve. Ezért az ilyen intézkedések olyanok, mint a hobbling iparágak támogatása az élet támogatására. Ezzel azonban a kormányok nyilvánvalóan gyenge iparágakat hangsúlyoznak, ahelyett, hogy támogatnák azokat a szektorokat, ahol a hazai termelők virágzhatnak. Például az Egyesült Államok nem tud versenyezni Kínával a ruházati termékek gyártásában, de összpontosíthat arra, hogy a számítógépes szoftveriparban megtartsa a felsőrészt.
