A gyártók és a szolgáltatók általában úgy találják, hogy termékeik vagy szolgáltatásaik igénye nem állandó. Így a termelés tervezése a kereslet kielégítésére gyakran problematikus. Az összesített tervezést úgy alakítottuk ki, hogy a termelési kapacitás kiigazításával kezeljük az előrejelzett kereslet kielégítését. Az összesített tervezés előnyei és hátrányai. Az iparágak széles körében használható, hatékonyan működtethető útitervet készít, minden termelési tervezési folyamathoz használatos, és rugalmas. Ez a cikk az aggregált tervezésben használt főbb stratégiákat és azok előnyeit vázolja fel.
Költségcsökkentés
Az összesített tervezés a termelés mennyiségének és ütemezésének meghatározására vonatkozik a közeljövőben. Az összesített tervek középtávú tervek, amelyek 3-18 hónapig érvényesek. Az összesített tervek fő célja a költségek csökkentése és a kapacitás leghatékonyabb felhasználása. A működési osztály a tervezési időszak előrejelzett igényét használja a termelési ráta tervezése érdekében, hogy az összköltségek csökkenjenek.
A termelési tervek alapja
Az összesített tervek az erőforrásokat általános kategóriákba sorolják, és nem adnak termékspecifikus bontást. A terv kidolgozásához használt inputok a kereslet előrejelzését, a kapacitást, a készletszinteket és a munkaerő méretét tartalmazzák. Miután az összesített tervet úgy alakították ki, hogy a tervezési időszak teljes termelési arányát biztosítsa, azt a termelési személyzetnek adják át. A műveletek és a termelést végző személyzet ezután egy „folyamatos” folyamatban lebontja a tervet heti, napi és óránkénti ütemezésben. A bontási eredményeket a mesterséges termelési ütemterv (MPS) kifejlesztésében használják. Az MPS-t a vásárlási döntésekhez, az emberek ütemezéséhez és a termékek prioritásának meghatározásához használják. Az összesített tervek alapját képezik az összes termelési terv kidolgozásának.
Üzleti jellegű
Az aggregált tervezésben két fő stratégia van: a chase stratégia és a szintstratégia. A hajsza-stratégia az előre jelzett keresletnek megfelelő termelést határoz meg. Sok szolgáltatási szervezet, például iskolák, vendéglátóipari vállalkozások és kórházak használják a hajsza stratégiát. A szintstratégia elsősorban az állandó kimeneti ráta fenntartására összpontosít. Ezt a stratégiát elsősorban a gyártó cégek fogadják el.
Szolgáltatóipar tervezése
A Chase stratégia a legmegfelelőbb, ha a kereslet instabil, és nincs készlet. Így a szolgáltatási iparágak ezt a stratégiát használják leginkább. A hangsúly az előrejelzett kereslet kielégítésére összpontosít, ezért a munkaerőt manipulálják, hogy ezt elérjék. A Chase stratégia túlórázott munkát, alvállalkozói és részmunkaidős munkavállalókat alkalmaz a kereslet kielégítésére. A Chase stratégia használatának fő előnye, hogy óriási rugalmasságot biztosít a kereslet ingadozásainak kielégítésére. Hátránya, hogy magasabb bérleti és képzési költségeket jelenthet.
Gyártási tervezés
Szintütemezést használunk, ha a kereslet stabil. Itt a folyamatos termelési sebesség fenntartása áll. A munkaerő nem változik. Ez a stratégia számos előnnyel rendelkezik, beleértve a jól képzett munkavállalókat, mivel nincs gyakori munkaerő-változás, alacsonyabb forgalom, alacsonyabb távollét és tapasztaltabb munkavállalók. Olyan cégek, mint a Toyota és a Nissan, és még sok más használják ezt a stratégiát. Hátránya, hogy az alacsonyabb kereslet időszakai során felépülnek a készletköltségek. Mivel a termelés a kereslettől függetlenül állandó marad, a lean hónapokban a készletkészítés jelentős lehet.
Elemzés és stratégia
Az összesített tervezés lehetővé teszi a tervezők számára, hogy összehasonlítsák a tervezett keresletet a meglévő kapacitással. Az adatok bevitelével a tervezők grafikus elemzést használnak a különböző lehetőségek költségeinek összehasonlítására a kereslet kielégítésére. Az összesített tervezési technikák lehetővé teszik a vállalatok számára, hogy ne csak a legjobb választási lehetőségeket azonosítsák a kereslet kielégítésére, hanem a saját szervezetükön belüli hatékonysághiányra is. Az összesített tervezés tehát segít hatékonyabb stratégiai tervek kidolgozásában. Ez magában foglalja a stratégiai kapcsolatok fejlesztését a beszállítókkal és a forgalmazókkal, valamint a pontosabb piackutatás fejlesztését is.
