A magánvállalkozásokat is szorosan tartott vállalatoknak nevezik. Általánosságban elmondható, hogy a magánvállalkozások kisebb részvényesek tulajdonában álló kisebb vállalatok. A magánvállalkozás által kibocsátott állomány nem érhető el a nyilvánosság számára, és semmilyen tőzsdén nem kereskedik.
Döntéshozatal
A magánvállalkozás egyik legnagyobb előnye, hogy gyors döntéseket hozhat. A nagyvállalatoknak nagy igazgatótanácsa lehet, számos tisztviselővel és részvényesrel. Ezért a nagyvállalatoknak minden részvényesnek szavaznia kell a vállalati kezdeményezésekről. Egy nagy állami vállalat részvényeseinek összeszerelése sokkal hosszabb időt vehet igénybe, szemben a magántulajdonban lévő, kis számú részvényes társasággal. Valójában a magántulajdonban lévő vállalatoknak lehet egy tulajdonosa, aki a társaság igazgatója, részvényese és tisztviselője. Ebben az esetben minden vállalati felelősség egy tulajdonos vagy részvényes.
Felelősségvédelem
Az egyik legfőbb ok, amiért a kisvállalkozások alkotják a magánvállalkozást, a személyes vagyonuk védelme. A magánvállalkozások éppúgy hasonlítanak, mint bármely más vállalat a vagyonvédelem szempontjából. A magánvállalkozás bármely adóssága vagy kötelezettsége elkülönül a részvényesei személyes vagyonától.
Áthaladó adó
A magántulajdonban lévő vállalatok úgy dönthetnek, hogy elismerték őket S-társaságként. Ez lehetővé teszi a magánvállalkozás részvényeseinek, hogy átadják a nyereségük és veszteségeik arányát az egyéni vagy közös adóbevallásukon. Az alternatíva, amely C-vállalatként elismert, kettős adóztatáshoz vezet.
Papírmunka
A magántulajdonban lévő vállalat üzemeltetése során jelentős mennyiségű papírmunka van. A szorosan tartott vállalatoknak részletes nyilvántartást kell vezetniük a vállalati találkozókról és percekről. A társasági adóbevallásokat és az éves jelentéseket időben kell benyújtani. A magánvállalkozásoknak a vállalat pénzügyi eszközeit külön kell tartaniuk a személyes eszközöktől, még akkor is, ha a társaságnak egyetlen tulajdonosa van.
A tőkeemelés képessége
A magántulajdonban lévő vállalatok nem képesek olyan tőkét emelni, mint a nagyobb, nyilvánosan forgalmazott vállalatok. Az állami vállalatok képesek pénzt szerezni új részvények kibocsátásával, amelyek a Nasdaq vagy a New York-i tőzsdén kereskedhetnek.
