Számos kiskereskedelmi elmélet körülvesz minden kísérletet arra, hogy elmagyarázza, hogyan nőnek és fejlődnek a kiskereskedelmi vállalkozások a lakossági életciklus során. Bár mindegyik más nézőpontot képvisel, mindegyik hangsúlyozza a hosszú távú stratégiai tervezés fontosságát. Mivel egyetlen piacra és minden helyzetre sem vonatkozik egyetlen elmélet sem, mindenről való tudás segíthet jobban megérteni és reagálni a változásra.
EUROVOC
Bár általános egyetértés van abban, hogy a kiskereskedelmi növekedés a piaci jelzések megértéséből és reagálásából fakad, az elméletek különböznek az ilyen jeleket befolyásoló tényezőktől. Ennek következtében a kiskereskedelmi fejlesztés elmélete három kategóriába sorolható. Az első kategóriába tartozó elméletek azt mondják, hogy a kiskereskedelmi ágazatban bekövetkező változások a lakossági vállalkozások működésének környezetében bekövetkező változásokból adódnak. A második kategória elmélete szerint a változás meghatározott ciklusokban és fázisokban történik. A harmadik kategóriába tartoznak az olyan elméletek, amelyek szerint a közvetlen verseny a változás lendülete.
Környezeti evolúció
A kutatók gyakran használják a környezeti elméletet, hogy elmagyarázzák, hogyan alakult a kiskereskedelmi üzlet az 1800-as években jellemző szaküzletekből a tanszék, a diszkont, a lánc és a postai megrendelés és az online áruházak között. Az áruház kialakulásához olyan környezeti hatások alakultak ki, mint a tömegközlekedési rendszerek fejlesztése, az autók és hűtőszekrények bevezetése, valamint a fix árakhoz való fogyasztók hajlandósága. Később a diszkont üzletek lassú gazdaságra és erős versenyre válaszoltak. A lánc üzletek a külvárosi élet, az autópálya-fejlesztés és a megnövekedett gépjármű-tulajdonos irányába mutató tendenciák hatására alakultak ki. A vasúti rendszer és a postai szolgáltatások növekedése, valamint a nagyobb számú dolgozó nő megváltoztatta néhány kiskereskedőt postai megrendelőkké. Ugyanígy, a technológia fejlesztése és a növekvő hozzáférhetőség megalapozta az online áruházak alapjait.
Ciklikus kiskereskedelmi fejlesztés
A kiskereskedelmi elmélet egyike a leggyakoribb ciklikus fejlesztési elméletek. A kerék elmélete három ciklust foglal magában: a belépési, kereskedési és sebezhető fázisokat. A belépési szakaszban a kiskereskedők alacsony árakkal és megfizethető szolgáltatásokkal lépnek be a piacra a piaci penetráció növelése érdekében. A marketing mix javulása és a piaci részesedés növekedése következtében a kiskereskedők nagyobb változatosságot, jobb szolgáltatásokat és jobb szolgáltatást nyújtanak, miközben jellemzően növekszik az árak. A sebezhető szakaszban az új, innovatívabb vállalkozások versenye a kiskereskedőket elveszíti mind a piaci részesedést, mind a jövedelmezőséget.
Verseny meghajtók változása
A verseny, más néven a konfliktuselmélet, azt mondja, hogy a kiskereskedők a versenyre válaszul változnak. A fázisok közé tartozik a problémamegismerés, a megoldások megvalósítása és az új kiskereskedelmi üzlet kialakulása. Az első szakaszban a kiskereskedők figyelmen kívül hagyhatják az új versenytársakat és küzdhetnek a status quo fenntartása érdekében. Ha ez nem sikerül, az üzleti vállalkozás megpróbálja utánozni vagy megkülönböztetni magát a termékek vagy szolgáltatások javításával. A harmadik szakaszba belépők teljesen új üzletet hoznak létre. Ez magyarázza például, hogy egyes áruházak áruházakba kerültek.
