A külföldön végzett üzleti tevékenység több különböző költségelszámoláson alapul, mint a hazai vállalkozások. A nyilvánvaló költségtényezőkön kívül, mint a logisztikai műveletek szállítási és felügyeleti technológiája, a vállalatnak is meg kell fizetnie a marketing, pénzügyek és gazdasági divíziókkal kapcsolatos költségtényezőkért.
Kutatás és fejlesztés
Lehet, hogy az egyik országban jól működik, nem fordítja le a tengerentúlon. A vállalkozásoknak sikeresen kell kutatniuk az infrastruktúrát, a lakosságot és a helyi kultúrát. Ezen túlmenően a vállalatnak teszteket, mintákat kell készítenie, felméréseket kell készítenie, és további kiterjedt programokat kell lefolytatnia az új országban. A technológiával kapcsolatos termékek tisztítóinak gondoskodniuk kell arról, hogy az áramkör összeegyeztethető legyen az ország infrastruktúrájával, és termékei a megfelelő nyelvet illusztrálják.
Egyes termékek tervezése módosíthat. Például a termékek színe és mérete Japánban és Európában jelentősen különbözik, mint az Egyesült Államokban. Míg az Egyesült Államok a nagyobb járműveket részesíti előnyben, például a japán és az európai ügyfelek jellemzően a kisebb járműveket részesítik előnyben, hogy megfeleljenek a szűkebb utaknak és a parkolóhelyeknek.
Árfolyam konverzió
A tengerentúli üzletvitelhez a fogadó ország pénznemét a külföldi ország törvényes fizetőeszközévé kell cserélni. Az árfolyamváltás azonban költséges és kockázatos: az árfolyam másodpercek alatt ingadozhat. Ezért sok nemzetközi vállalkozás befolyásolja a devizaárfolyam költségét egy határidős szerződés kidolgozásával. Ezek a szerződések előre rögzítik az árfolyamot, így mindkét fél tudja, hogy az adott pénznem értéke mennyi lesz. Azok a vállalatok, amelyek nem terveznek ilyen típusú szerződést, a valutaérték változása alá esnek, és esetleg elveszthetik a nagy mennyiségű pénzt.
Adózás
A nemzetközi vállalkozásokra a külföldi adóztatás vonatkozik. Néhány ország kormányai szándékosan alacsony adókulcsot állapítottak meg, hogy ösztönözzék a vállalatokat arra, hogy határokon belül üzletet hozzanak létre. Maurice D. Levi, a „Nemzetközi Pénzügyek” szerzője említi a Bahamákat, Bermudát és Grenadát az adóparadicsomok példáiként. Ezért a nemzetközi vállalatok költségtényezője annak eldöntése, hogy mely ország nyújtja a legnagyobb gazdasági előnyt működésükhöz.
Marketing és reklámozás
Egyes hirdetési módszerek nem működnek jól a tengerentúlon. A külföldi piacra termékeket kínáló multinacionális vállalatok pénzt szánnak a reklámozás és marketing módszereire, amelyek a legjobban illeszkednek a helyi demográfiai jellemzőkhöz. Például egy mexikói tisztítószereket gyártó cég egy telenovela termékmegjelenítéssel kívánja ezt megtenni, míg a svéd lakosság leginkább egy rendkívül kevés szót használó humoros televíziós reklámra válaszolhat. Néhány arab ország nem tudna jól reagálni a gyengén öltözött nőkkel folytatott kereskedelemre.
Michael White, a „Rövid kurzus a nemzetközi marketingben” című szerzője elmagyarázza, hogy az „OK” kézjel „Made in America” logója számos országot sértett meg, ahol az ilyen kézmozdulat gyulladásos fogalmakat jelent. Például Görögországban a jel egy meghívás egy vulgáris cselekedet végrehajtására. A helyi lakosság megsértésének elkerülése érdekében a multinacionális vállalkozások néha több pénzt költenek, és egy helyi reklámcéget bérelnek, amely már megérti a kultúrát.
