A globalizáció megváltoztatja a világgazdaságot, új lehetőségeket nyit meg világszerte. Egyes szakértők a gazdasági fejlődés hajtóerejének tekintik. Mások azzal vádolják, hogy a mai környezetben károsodnak. Egy dolog biztos: ez a folyamat lehetővé teszi, hogy a világ minden országából származó gazdaságok bővüljenek a határokon, és kölcsönösen előnyös kapcsolatokat építsenek ki.
A globalizáció és a pénz
A világméretű vállalkozások már nem korlátozódnak a nemzeti határokra. A világ minden táján kiterjeszthetik tevékenységeiket, diverzifikálhatják működésüket, és csökkenthetik költségeiket a gyártási műveleteik olyan országokba való áthelyezésével, amelyek a legolcsóbb munkaerőforrásokkal rendelkeznek vagy jobb hozzáférést biztosítanak a nyersanyagokhoz. A virágzó kereskedelem és a növekvő globális kapcsolatok segítik a pénzt, hogy tovább utazzon, mint valaha. A vállalatok most már képesek a határokon átnyúlóan működni és több ügyfelet elérni, ami nagyobb nyereséghez és végső soron a gazdasági növekedéshez vezet.
A globalizációval az egyik országban lévő vállalat most már egy másik országban értékesítheti termékeit a világ bármely pontján. Emellett üzleteket és gyárakat is építhet, befektethet árukba és hozzájárulhat a helyi gazdasághoz. A Ford Motor Company például hívóközpontjait indította Indiába. A Cisco kutatási és fejlesztési központot nyitott Bangalore-ban. 2010-ben a Microsoft hároméves szerződést írt alá az Indiában az Infosys Technologies-vel a belső informatikai műveleteinek kezelésére. A fejlődő országoknak nyújtott szolgáltatások kiszervezésével a vállalatok pénzt takaríthatnak meg és megváltoztathatják az emberek életét. Ennek következtében az elmúlt évtizedekben a szegénységi ráták világszerte csökkentek.
Globális foglalkoztatási lehetőségek
A globalizáció lehetővé teszi az emberek számára, hogy a gazdagabb országokba költözzenek, és megkezdjék saját üzletüket, vagy munkát találjanak. Ez magasabb jövedelmet és több lehetőséget kínál az életben. Emellett a bevándorlók pénzt küldhetnek haza anélkül, hogy túlzott díjakat fizetnének. Az információ és a technológia szabad mozgása lehetővé teszi a szakszervezetek számára, hogy világszerte harcoljanak a munkavállalói jogokért. Az új politikák és szabályok betartása mellett a munkajogok növekedtek. Emellett az érzékeny kérdések, mint például az egyenlő díjazás és a nemek közötti egyenlőség, egyre kevésbé gyakorolnak.
A multinacionális vállalatok, mint a Google, az IBM és az Accenture folyamatosan bővítik és felveszik az embereket azon országokban, ahol működnek. Mások csereprogramokat valósítanak meg annak érdekében, hogy munkavállalóiknak lehetőségük legyen külföldön dolgozni. Boston Consulting Group, Edelman és L.E.K. A tanácsadás csak néhány példa. Ez tovább gyorsítja a globalizációt és elősegíti a gazdasági növekedést.
Nagyobb szabad kereskedelem
A globalizáció egyik elsődleges előnye az áruk és erőforrások szabad kereskedelme. Például a gépjárművekre szakosodott ország olyan autók és kiegészítők gyártására készül, amelyek a lehető legalacsonyabb költségeket érik el, és helyi és külföldi piacokon értékesítik. Ez azt jelenti, hogy a más országokban élő emberek kevesebbet vásárolhatnak. Ugyanakkor hozzáférhetnek a márkák és modellek szélesebb köréhez.
A globalizáció felgyorsulása után 1945 óta a világkereskedelem mintegy 7 százalékkal nőtt. Azok az országok, amelyek árukat exportálnak, alacsonyabb szállítási díjat fizetnek, és versenyelőnyük van. A végeredmény az egész világon a nagyobb vagyoni egyenlőség, különösen azon országok esetében, amelyek gazdasága egy másik ország gazdaságától függ. Kína például az áruk vezető gyártója lett. A világ minden tájáról származó vállalatok gyártják tevékenységeiket a kínai gyárakra. Ügyfeleik számára megfizethető áruk állnak rendelkezésre, amelyeket esetleg nem tudnak másképpen vásárolni.
A globalizáció hátrányai
Mint minden más, a globalizáció hátrányai is vannak. Az áruk, szolgáltatások és információk szabad kereskedelme a világgazdaságot a jövedelem és a foglalkoztatás növekedésének ciklusává teszi. A hátránya az, hogy a pénzáramlás csökkenéséhez és a helyi és nemzeti gazdaságok közötti szigorú hitelhez vezetett.
Emellett a G2O-országok, mint például az Egyesült Királyság, Brazília, Németország, Franciaország és Japán, amelyek a világgazdaság 86% -át teszik ki, 2008 óta több mint 1200 korlátozó kereskedelmi intézkedést vezettek be. Ez magasabb adókat és szigorúbb jogszabályokat jelent a vállalatok számára, amelyek import és export áruk.
Egy másik probléma az, hogy sok nemzet manipulálja a pénznemet, hogy az árelőnyt elérje. Továbbá a fejlett országok munkavállalói a bércsökkentések miatt elveszítik munkájukat. Egyre több vállalat úgy dönt, hogy kiszervezi a munka és az export munkahelyeket a költségek alacsony szinten tartásának eszközeként. A nagyvállalatok most már képesek világszerte kihasználni az adóparadicsomokat, ami befolyásolja a helyi gazdaságot. További fontos aggályok az ökológiai károk, a tisztességtelen munkakörülmények, az adóverseny, a pénzmosás és a munkahelyek elvesztése.
