A papírt nem lehet folyamatosan újrahasznosítani. Az újrahasznosítási életciklus egyik pontján a papírszálak újra feldolgozásra kerültek, túl rövidek és gyengék ahhoz, hogy kötődjenek és új papírokat készítsenek. A papírt csak öt-hét alkalommal lehet újrahasznosítani, mielőtt új fa szükséges.
Egy darab papír életciklusa
A nem újrahasznosított papír egy darabjának kezdete az újonnan vágott fában van. A fát forgácsokká dolgozzuk fel, majd vízeses pépré alakítjuk. A forgácsolási folyamat valójában elválasztja a faforgácsokat egyedi cellulózszálaknak. Ezt kémiai úton végezhetjük úgy, hogy a faforgácsokat bizonyos vegyi anyagokkal nagy nyomáson főzzük, hogy feloldjuk a cellulózot tartó cellulózkötéseket, vagy mechanikusan, egyszerűen a faaprítékokat egy darálóhoz nyomva. A maradék pépet ezután mossuk, dekontamináljuk és általában fehérítjük. Ezután a képernyőkre permetezzük, így a víz le tud ürülni, és a fa cellulózszálai össze tudnak ragadni és kötődni a szőnyeghez a képernyőn. Ezt a szőnyeget a filc hengerek és más hengerek között hengerelik, hogy eltávolítsák a több vizet, és a lap vastagságához is lapozzanak. Friss, soha nem újrahasznosított papírt neveznek szűzpapírnak. Miután újrahasznosítottuk, a papírt újra pépesítjük, tisztítjuk, préseljük és szárítjuk.
Papírrostok lebontása
Minden alkalommal, amikor a papír egy cikluson áthalad, mint a fentiek, a cellulóz fa szálai rövidebbek és rövidebbek. A papír készítésének folyamata megköveteli, hogy ezek a rostok hosszúak és elég erősek ahhoz, hogy valóban kötődjenek egymáshoz. Tappi, a világméretű cellulóz-, papír- és konvertáló iparág vezető technikai szövetsége szerint a fa szálakat csak öt-hét alkalommal lehet újrahasznosítani, mielőtt túl gyengékké válnának ahhoz, hogy újra papírra kerüljenek. Ennek eredményeként új fa rostra van szükség a használhatatlan szálak cseréjéhez, amelyet az újrahasznosítás során a pépből ki lehet mosni.
Újrahasznosítási folyamat
Az Egyesült Államokban felhasznált papírok majdnem felét új papírtermékekké újrahasznosítják. Az újrahasznosítási folyamat a helyi újrafeldolgozó központokban gyűjtött papírokkal kezdődik, amely aztán papírgyár raktárakba kerül. Különböző típusú újrahasznosított termékek előállítása érdekében az újságpapírtól a hullámkartonig különböző papírminőséget választanak. Amikor a malom készen áll az újrahasznosított papír használatára, a papír a tárolóból a pépesítőgépre kerül. A papír újrahasznosított anyagból történő előállítása különbözik attól, hogy a nyersanyagból származó papírt úgy készítsük, hogy a cellulóz alaposabban meg kell tisztítani. Az újrahasznosított cellulóz nemcsak egyedi fa szálakra van osztva, hanem egy olyan szűrési folyamaton is keresztül megy végbe, amelyben a cellulóz különböző méretű lyukakon keresztül szorul, hogy eltávolítsák a szennyeződéseket, mint például a ragasztó vagy műanyag biteket. A cellulóz tisztítása a hengerekben történő centrifugálással történik, amelyben könnyebb vagy nehezebb szennyeződéseket lehet elválasztani a felső vagy alsó részről. Néha az újrahasznosított papírt az öblítéssel vagy a flotációnak nevezett eljárással kell elválasztani, amelyben a szappanszerű buborékok a cellulózban lévő tintamolekulákhoz ragadnak, és a felszínre úsznak, ahol eltávolítják őket.
Újrahasznosítási szabványok
Nem minden papír valójában alkalmas az újrahasznosításra. Az újrafeldolgozási programok bizonyos szabványai elkülönítik az élelmiszer-hulladékkal, a veszélyes anyagokkal, például a festékkel vagy ragacsos anyagokkal szennyezett papírtermékeket. Még a műanyag bélések, mint a papírcsészékben vagy a papírban lévő kapcsokban sem lehet újrahasznosítani, mert a papírgyárak nem tudják feldolgozni a műanyagot vagy a fémet. Valójában csak egy szennyezett termék lehet egy tételben, hogy az egész tételt egy hulladéklerakóba juttassa.
