A jövedelem-bővítési út egy grafikon, amely bemutatja a különböző jövedelmi szintek fogyasztásra gyakorolt hatását. A grafikonon lévő sorok azt mutatják, hogy az árak hogyan befolyásolják a fogyasztót és a vásárolt elemeket. A grafikon azt is mutatja, hogy a jövedelemszint hogyan befolyásolja ezeknek a tételeknek a vásárlását. Így a jövedelem-bővítési út megmutatja, hogy a jövedelem hogyan befolyásolja az árukeresletet.
Egységes jövedelemrugalmasság
Amikor a fogyasztónak egységnyi jövedelmi rugalmassága van, a jövedelembővítési pálya egyenes. Ez a fogyasztó ugyanolyan mennyiségű árut fogyaszt, beleértve a luxuscikkeket és a szükségleteket is, a jövedelem minden szintjén. A kiskereskedők ezeket az adatokat a különböző típusú vásárlók vásárlási mintáinak meghatározására használják. Bár a beszerzési minták nem pontos tudományok, a jövedelemszintek tanulmányozása segít a kiskereskedőknek a lehetséges jövőbeni értékesítések mérésében.
Fokozott jövedelem
A jövedelemnövekedést kapó fogyasztók többet költhetnek mind a luxuscikkekre, mind a szükségletekre. Azonban sok ügyfél a luxuscikkek felé fordul, mivel a jövedelem növekszik. Gazdasági értelemben a luxuscikknek magas jövedelmi rugalmassági igénye van. Ez azt jelenti, hogy egy luxuscikk olyan áru, amelynek fogyasztása növekszik a jövedelem mértékének növekedésével. A szükségesség viszont azt jelenti, hogy a fogyasztó nem tud élni. Ezért a fogyasztók az ártól függetlenül mindig vásárolnak szükségleteket, például élelmiszereket.
Alacsonyabb áruk
Alacsonyabb áruk azok, amelyeket a fogyasztó általában nem fog vásárolni jövedelemnövekedésként. Az átlagfogyasztónak kevesebb az alacsonyabb áruk iránti kereslete, amit egy visszafelé kanyarodott a jövedelemkibocsátás útjában. Ezért a rosszabb áruk negatív jövedelmi rugalmassággal rendelkeznek a kereslethez. Ezzel szemben a normál áruk képviselik azokat a termékeket, amelyek növekvő keresletet mutatnak a jövedelmi szint növekedésével.
Fogyasztói keresleti viselkedés
A kiskereskedők és a közgazdászok egyaránt próbálják megjósolni a fogyasztók jövőbeni viselkedését és a piaci keresleti funkciót, és egy másik jövedelem-bővítési pályát hívnak az árkínálati görbe. Mivel nem lehet matematikailag diktálni a viselkedést, a modellhez használt számok a korábbi teljesítményből származnak. A jövőbeni elemzések tehát olyan képzett találgatást jelentenek, amelyet csak más információkkal együtt használhatunk. Az árkínálati görbe a fogyasztó keresleti viselkedését írja le.
