A makroökonómia azt a tanulmányt vizsgálja, hogy a pénz és a pénzügy milyen mértékben befolyásolja a társadalmat. Ez magában foglalja a pénz létrehozásának, kölcsönzésének, befektetésének és kiadásának tanulmányozását. Miközben a mikroökonómia személyes vagy üzleti szinten foglalkozik a gazdasági kérdésekkel, a makroökonómia a nagyobb kérdéseket vizsgálja, hogy az emberek, a vállalkozások és a kormányzat hogyan működnek pénzügyileg. Olyan kérdéseket vizsgál, mint az aggregált kereslet és kínálat.
Költségvetési többlet és hiányosságok
A makroökonómia a kormányok költségvetéseivel foglalkozik. A kormányzat többnyire nem túlzottan túlzott költségvetési többletet kellene futtatnia, mivel ez azt jelezheti, hogy a polgárokat túlzsúfolják. Ha azonban a kormány költségvetési hiányt ér el, meg kell találnia a hiány finanszírozásának módjait. Ezt a többletköltséget át kell adni az adófizetőknek. A költségvetési hiányokat gyakran adóssággal finanszírozzák.
Nemzeti adósság
A költségvetési hiány gyakran finanszírozza a kormányzati adósságot. Az adósság általában kötvények és egyéb értékpapírok formájában történik. A közgazdászok figyelemmel kísérik az ország adósságának a bruttó hazai termékhez viszonyított arányát. Ha az adósság túl nagy a GDP-hez viszonyítva, a kamatfizetések növekednek, és a pénzügyek inkább az adósságfinanszírozásra kerülnek, mint más lehetőségek.
Kereskedelmi politikák
A kereskedelempolitika fontos kérdés a makrogazdaság tanulmányozásában. A kereskedelmi megállapodások diktálják, hogy milyen szabadságok vagy korlátozások érvényesülnek a kormányok között az országok közötti gazdasági kereskedelemben. A kereskedelempolitika magában foglalja a tarifák kivetését, az árfolyamváltást és a kvótákat. A kereskedelmet befolyásoló szakszervezetek vagy megállapodások például az Európai Unió, az észak-amerikai szabadkereskedelmi megállapodás, a Mercosur, a Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetsége és a keleti és dél-afrikai közös piac.
Foglalkoztatás
A foglalkoztatás egy nagy makrogazdasági kategória, amely mindent magában foglal, a munkanélküliségtől a termelékenységig. Az Egyesült Államokban a Munkaügyi Statisztikai Hivatal nyomon követi a foglalkoztatással kapcsolatos statisztikákat és trendeket. Néhány kulcsfontosságú számadat, amely egy nemzet munkahelyi egészségét nyomon követi, a fogyasztói árindex, a munkanélküliségi ráta, az átlagos órabér, a termelékenység, a termelői árindex és a foglalkoztatási költségindex. A közgazdászok elmondják, hogy a foglalkoztatási szintek ahhoz kapcsolódnak, amit a fogyasztók hajlandók költeni; Az összesített kibocsátás és az összesített kiadások szorosan kapcsolódnak egymáshoz, és meghatározzák, hogy mennyi bérbeadás következik be (feltételezve, hogy a kalapban zárt gazdaság van, nincs kormányzati részvétel vagy külkereskedelem).
Infláció
Az infláció akkor jelentkezik, amikor az árak a piacon növekszik. Ez csökkenti a pénz értékét, és az embereknek nem annyi vásárlóerejük van, mint korábban. A kormányok gyakran próbálják az inflációt a kamatlábak csökkentésével próbálni. Amikor a vállalatok számára olcsóbb pénzt kölcsönözni, költségeik csökkennek, ami lehetővé teszi számukra, hogy alacsonyabb áron értékesítsenek dolgokat. Az infláció egyéb lehetséges okai közé tartozik az árfolyam, az adók, az állami kiadások, a más országokban tapasztalható egyenlőtlen gazdasági növekedés, az ellátási költségek növekedése és a munkaerőköltség növekedése.
