A Likert-skálák típusai

Tartalomjegyzék:

Anonim

A kutatási interjúkban a Likert-skálákat a felmérésben résztvevők válaszainak mérésére használják. A kutató nyilatkozatot vagy kérdést tesz fel, és a felmérés résztvevőjének számos választása van, amelyek a válaszuk mértékét képviselik. A Likert-skála két-hét válasz választási lehetőséggel rendelkezik, bár általában csak négy vagy öt válasz van. A kutatók a skála minden egyes válaszához pontokat rendelnek, hogy számszerű értéket adjanak a felmérési eredmények adataihoz.

Megállapodás mérlegek

A megállapodás mérlege határozza meg, hogy a felmérés melyik foka egyetért vagy nem ért egyet a nyilatkozattal. Megállapodásmérleg-nyilatkozat lehet: „A tojás a legegészségesebb reggeli”, és a válaszadók felkérik, hogy értékeljék, milyen erőteljesen egyetértenek ezzel a kijelentéssel. Az ötpontos megállapodások skálája olyan válaszokat tartalmazhat, mint a „határozottan egyetértés, egyetértés, határozatlanság, nem ért egyet, határozottan nem ért egyet.”

Frekvencia mérlegek

A gyakorisági skálák meghatározzák, hogy a felmérés milyen gyakran végez egy bizonyos tevékenységet. A frekvencia skála kérdése lehet: „Milyen gyakran eszik tojást reggelire?” A hatpontos frekvenciaskála válaszokat tartalmazhat, mint például: „mindig, nagyon gyakran, alkalmanként, ritkán, nagyon ritkán, soha.”

Fontos mérlegek

A fontos mérlegek lehetővé teszik a kutató számára, hogy mennyire fontosak a tényezők a felmérésben résztvevőnek. A jelentőséggel bíró kérdés megkérdezheti: „Mennyire fontos, hogy mindennap reggelizjünk tojást?” Az ötpontos fontossági skála olyan válaszokat tartalmazhat, mint a „nagyon fontos, fontos, mérsékelten fontos, kevéssé fontos, nem fontos.”

Minőségi mérlegek

A kutatók minőségi skálákat használnak arra, hogy meghatározzák a felmérés válaszadói szabványait egy termék vagy szolgáltatás tekintetében. A minőségi skálán felmerülő kérdés megkérdezheti: „Mi a HappyTime Breakfast tojás minősége?” Az ötpontos minőségi skála olyan válaszokat tartalmazhat, mint a „rendkívül gyenge, átlag alatti, átlag, átlag feletti, kiváló.”

Valószínűségi mérlegek

A valószínűségi skálák megkérdezik a kérdőíves válaszadót, ha egy nyilatkozat hasonlít rá. A valószínűségi skála megállapítása lehet: „A reggeli tojásra tojást.” A hétpontos valószínűségi skála olyan válaszokat tartalmazhat, mint „szinte mindig igaz, általában igaz, gyakran igaz, esetenként igaz, néha, de ritkán igaz, általában nem igaz, szinte soha nem igaz. ”A valószínűségi skáláknak csak két pontja lehet, a felmérés megkérdezi:„ Mennyibe kerül ez az állítás, mint te? ”és a lehetséges válaszokkal,„ mint én, ellentétben velem. ”