A gazdasági elemzésben a diszkontfaktor az, hogy mennyire értékeli az emberek az időt. Egyszerűen fogalmazva, ez egy becslés arról, hogy mennyivel kevesebbet ér, ha a jövőben beérkezik. A pozitív diszkonttényező azt jelzi, hogy a további idő halad, annál kevésbé kívánatos az eszköz. A diszkontfaktorok a viselkedési közgazdaságtanban számos alkalmazási lehetőséggel rendelkeznek.
A kedvezményes tényező
A közgazdaságtanban a pénz vagy az eszköz értéke a jövőben kevésbé értékes, mint most. Ez azért van, mert az emberek általában inkább a dolgokat részesítik előnyben, mint később. Ennek számos oka van, de az elsődleges oka az, hogy ha valaki ma kap pénzt, most már befektethet. Ez viszont nagyobb értéket teremt a jelen számára. Továbbá mindig fennáll annak a kockázata, hogy a jövőben nem kapja meg az eszközt. Az emberek az eszköz jövőbeni értékét diszkonttényezővel állítják be. A diszkontfaktor lényegében a jövőbeli események értékcsökkenése. Minél hosszabb az idő a jövőben, annál magasabb a kedvezményes tényező.
A kedvezményes tényező kiszámítása
Formálisan ez a diszkonttényező egyenlő egy osztással, plusz "r", ahol "r" az adott időszakra vonatkozó diszkontráta. Tehát, ha egy személynek évente 5 százalékos diszkontrátája van, akkor a kedvezményes tényezője 0,9524 lesz, a legközelebbi tízezerre kerekítve. Ezzel a kedvezményes tényezővel 100 dollárt kaphatunk, ami 95,24 $ -ot kapna egy év múlva, a $ 100 0,9524-el szorozva 95,24 $. Két év múlva a 100 dolláros jövőbeni érték egyenlő lenne, és egy plusz 5 százalékkal megosztva a két hatalomra. Három évig a nevezőt háromra emelik, és így tovább. Ez 90,70 és 86,38 dolláros jövőbeni értékeket eredményez két és három évre.
A kedvezményes tényező alkalmazásai
A kedvezményes tényezők a pénzgazdálkodás fontos koncepciója, amely a pénz igényeit és igényeit vizsgálja. Mivel a pénz megtakarítása és befektetése a jövőben a pénzfelhasználás, a közgazdászoknak meg kell becsülniük a későbbi jutalmak ösztönzését. Az egyéni befektető diszkontfaktorának tehát meg kell határoznia a maximális megtakarítást és befektetést. A környezetgazdaságtanban a jövőbeni értékelések becslésére kedvezményes tényezőket alkalmaznak. Ez nemcsak a környezetünk szennyezésére és romlására vonatkozik, hanem a nem megújuló erőforrások kitermelésére is. Ebben az esetben a közgazdászok a környezeti degradációhoz szükséges minimális, nem pedig maximális diszkonttényezőt vizsgálják.
Kedvezményes kamatláb kiválasztása
Mivel a diszkontfaktor teljes mértékben a diszkontrátától függ, a megfelelő árfolyamot vagy a jövőben az eszközök diszkontálásához kell megválasztani vagy becsülni. A pénz tekintetében ez viszonylag egyszerű. A kincstári kötvény hozamának felhasználása általában a diszkontráta megközelítő kitalálását jelenti. Ennek az az oka, hogy ha egy befektető ma megkapja a pénzt, akkor legalább a legkevésbé kockázatos eszköztárba fektetné a pénzt. Az egyéb diszkontráták bonyolultabbak. Amikor a diszkontrátát a korlátozott erőforrások kitermelésére alkalmazzák, a közgazdászoknak nemcsak az erőforrások befogadásának előnyeit kell megbecsülniük, hanem hozzá kell adniuk egy további tényezőt is, amely ma a források szükségességét rögzíti. Így a diszkontráta bizonyos alkalmazásokban konkrétabb és mások számára elméleti.
