A szubsztitúció marginális mértéke az a sebesség, amellyel egy adott termék fogyasztója hajlandó helyettesíteni az egyik terméket a másikra, ugyanakkor ugyanakkor fenntartja az azonos szintű hasznosságot. Ezért a szűk helyettesítési arány csak legalább két áru tekintetében létezik. Az elsődleges tényezők, amelyek megváltoztatják a helyettesítési határértéket, egy áru vagy szolgáltatás tulajdonában lévő ár és mennyiség.
Hasznosság
A segédprogram a fogyasztónak az adott áru vagy szolgáltatás által nyújtott teljes élvezetére vagy értékére utal. A fogyasztónak a termékből vagy szolgáltatásból származó hasznosságának mértéke az adott fogyasztó számára jellemző. Például egy divat-tudatos tizenéves lány nagy hasznot hozhat egy tervezői kézitáskában, míg egy férfi kékgalléros munkás gyakorlatilag nem tud hasznot hozni a terméken. A gazdaságelméletben a fogyasztók igyekeznek a lehető legnagyobb hasznot elérni a korlátozott erőforrásokkal.
Határhaszon
A marginális hasznosság egy áru vagy szolgáltatás egy további egységének fogyasztásával nyerhető. Például, ha a fogyasztónak csokoládéra van szüksége, és már egy darabot fogyasztott, a csokoládé egy másik darabjának marginális hasznossága magas lehet. Azonban minél több csokoládét fogyaszt, annál kevésbé fog egy másik darab csokoládét, ami azt jelenti, hogy a marginális hasznossága csökken.
Egy jó bőség
Egy jótékonysági sokaság miatt a szubsztitúciós határarány a másikhoz képest növekedhet. Például, ha egy fogyasztó hamburgert és pizzát eszik, és egyenlő mennyiségben van, a fogyasztó rendelkezésére álló hamburger mennyiségének jelentős növekedése a pizzák helyettesítési határértékének növekedéséhez vezet. Ez azért van, mert a pizza marginális hasznossága csökken, amikor a kínálat jelentősen megnő, míg a hamburgerek marginális hasznossága ugyanaz marad. Ezért a fogyasztó egy további hamburgerből több hasznot szerez, mint egy további pizzát.
Csökkentett ár
Mivel a fogyasztók korlátozott erőforrásokkal rendelkeznek, az egyik termék árának változása megváltoztatja a termék helyettesítési arányát egy másik termékhez képest. Például, ha a fogyasztó a szóda és a lé egyenlő hasznosságát kapja, és a gyümölcslé ára növekszik, a fogyasztó szóda helyettesítésének marginális mértéke nő, mert a fogyasztó az általánosabb hasznosságot az olcsóbb szóda fogyasztásával szerezheti meg, mint a drágább gyümölcslé.
